hasadék szinonimái

főnév
  • hasadás, rés, nyílás, lyuk, lék, repedés, repedék (régies), hézag, mélyedés, barázda, fissura (idegen), stoma (szaknyelvi), nyiladék (régies)
  • szurdok, szakadék, völgy, völgyszoros, törés, vágány (régies), hegyszoros, kanyon, vízmosás, meredély (választékos), hasadály (tájnyelvi), mélység, völgyeleg (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kalandor

főnév
  • szerencselovag, szerencsevadász, pícaro (idegen), szélhámos, világcsaló (régies)
  • iparlovag
  • konkvisztádor (idegen), kincskereső, deszperádó (idegen)
  • (régies): bujdosó, kalandozó, vándorló, csavargó

odaállít

ige
  • odatesz, odahelyez, elhelyez
  • elrendez
  • feltüntet, bemutat, példaképül állít
  • beállít, megérkezik, betoppan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hasadék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajtóvadászat

főnév
  • hajtás, üldözés, űzés, hajsza, kergetés
  • keresés, kutatás

futam

főnév
  • (régies): futás, szaladás, roham, iram
  • nekifutás, szökellés
  • versenyrész
  • versenyszám, verseny, (lovaknál) derbi
  • (szaknyelvi): tiráda, passzázs

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

felhív, fölhív

ige
  • feltárcsáz, felcsenget, csenget, telefonál
  • felszólít, felkér, felrendel, felcsábít, felbolondít, megkér, invitál
  • feleltet
  • (figyelmet) ráirányít

hangzó I.

melléknév
  • zengő, dallamos, harsány, rezonáló (szaknyelvi), hangot adó, visszhangzó, zengzetes

hivatalnok

főnév
  • köztisztviselő, tisztviselő, hivatalviselő, kormánytiszt, tiszt, bürokrata (pejoratív), beamter (idegen), audiat (idegen), officiális (idegen), funkcionárius, ügyintéző, tintanyaló (pejoratív), aktakukac (szleng), tintakukac (szleng), papírmoly (szleng), bélyegnyaló (pejoratív), irodista (pejoratív), fehérköpenyes, bennülő (tájnyelvi)

portó

főnév
  • illeték, pótdíj, pótilleték, büntetőilleték
  • szállítási díj

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

emberszerető

melléknév
  • filantróp, altruista (választékos), emberbarát, humánus, humanitárius, jótékony

főnév
  • (választékos): bánat, szomorúság, bánkódás, levertség, mélabú, melankólia, búskomorság, letörtség, kétségbeesés, keserűség, keserv, szívfájdalom, rosszkedv, csüggedés, kedveszegettség

észjárás

főnév
  • gondolkodásmód, szellemiség, mentalitás, felfogás, ész

hord

ige
  • visz, hoz, cipel, hordoz, szállít, fuvaroz, továbbít, szállítmányoz, hurcolkodik, keccsöl (szleng), trógerol (szleng), cepel (tájnyelvi), cepekedik (tájnyelvi)
  • (hírt): terjeszt, közzétesz, továbbít
  • (szél): sodor, visz, összehord, fúj
  • (ruhát): visel, használ
  • elnyű, elkoptat, elhusol (tájnyelvi)
  • hordoz, hurcol, cipel, visz, tart (magánál)
  • (lőfegyver): repít, visz, lő

individuális

melléknév
  • egyéni, személyi, személyes, perszonális, egyedi, sajátos, különös, karakterisztikus, jellegzetes

kizsákmányoló

melléknév, főnév
  • népnyúzó, munkásnyúzó, élősködő, nyereséghajhász, elnyomó, vérszopó

képesség

főnév
  • alkalmasság, adottság, hajlam, diszpozíció (szaknyelvi), tehetség, talentum (régies), rátermettség, potencia, kvalitás, készség, teljesítőképesség, kapacitás, spiritusz (bizalmas)
  • mód, energia
  • jogkör, hatáskör, illetékesség, felhatalmazás, jogosultság, jog

hasogat

ige
  • hasít, darabol, metél, vagdal, aprít, forgácsol, hasogál (tájnyelvi), szilánkol (tájnyelvi)
  • nyilallik, szaggat, szúr, sajog, fáj

hajófuvarlevél

főnév
  • konosszamens (szaknyelvi)

hetet-havat

tárgyragos főnév
  • mindent, mindenfélét, tücsköt-bogarat, butaságokat, ostobaságokat, sületlenségeket, hülyeségeket, csepűt-havat (tájnyelvi), nyíret-nyarat (tájnyelvi)

kékvérű

melléknév
  • előkelő, főnemesi, nemesi, arisztokrata

hátul

határozószó
  • (valami): végén, mögött, után
  • hátrább, hátrébb (bizalmas), odébb (bizalmas), hátrul (tájnyelvi), elöl-utol (régies)
  • végül, a végén, végre, utoljára

fűszer

főnév
  • ízesítő, fűszerszám (régies), condimentum (idegen, régies)
  • ételízesítő

hímpor

főnév
  • (régies): virágpor, pollen (szaknyelvi)
  • érintetlenség
  • üdeség, frissesség, természetesség

kényszeredett

melléknév
  • kierőszakolt, erőltetett, kikényszerített, mesterkélt, természetellenes, kelletlen, tettetett, színlelt, csinált, kényszerült, megjátszott, szertartásoskodó, felvett
  • (tájnyelvi): fejletlen, csenevész, legyengült, elgyengült, kimerült, lesoványodott, erőtlen, bágyadt, lankadt