kihoz szinonimái

ige
  • előhoz, kivezet, kiszabadít
  • kiad, megjelentet, közzétesz, közrebocsát, nyilvánosságra hoz
  • létrehoz, kibocsát, forgalomba hoz, gyárt, termel
  • (vkiből vmit): sarkall, serkent, ösztökél, ösztönöz
  • szembetűnővé tesz, felszínre hoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

folyamán

névutó
  • során, közben, idején, alatta

hám2

főnév
  • kültakaró (szaknyelvi), külhártya, felhám, hámszövet, epidermisz (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kevesebb

számnév
  • csekélyebb, kisebb számú, apróbb, kisszámú

javában

határozószó
  • nagymértékben
  • nagyban, erősen, ugyancsak, istenigazában, jócskán

iskola

főnév
  • tanintézet, nevelőintézet, alma mater (választékos), oskola (régies, tájnyelvi), tanoda (régies), isi (bizalmas), suli (szleng), sulesz (szleng), sulaj (szleng), tanház (szleng)
  • tétel, elmélet, teória, gondolatrendszer, doktrína (szaknyelvi)
  • tanfolyam, továbbképzés
  • irányzat, módszer

hivatásos II.

főnév
  • profi (bizalmas), professzionista
  • (bizalmas): prostituált, kurva (durva), szajha

kiélez

ige
  • kiélesít, kifen, megélesít, élez, kiköszörül
  • kihegyez, sarkít, polarizál (idegen), markíroz, hangsúlyoz, eltúloz, kiemel, fokoz, erősít, kimélyít
  • poentíroz (idegen), csattanóval fejez be

kivonat

főnév
  • összefoglalás, összegzés, tartalom, summázat, tömörítvény, lényeg, rezümé, kompendium (idegen), sillabusz (régies), szinopszis (szaknyelvi), extraktum (szaknyelvi), zanza, vázlat
  • párlat, eszencia, aroma, főzet, extraktum (szaknyelvi)

szorít

ige
  • összeszorít, fog, nyom, présel, sajtol, feszít, markol, szorongat
  • ráerősít, ráfeszít, rászorít
  • (ruhadarab): nyom, vág, szűk, szoros, fojtogat
  • visszaszorít, üldöz, visszaver
  • (tájnyelvi): kerget, hajszol, sürget
  • (valakit valamire): kényszerít, erőszakol, erőltet, rábír, kötelez
  • (időt): szakít
  • (valakiért): izgul, szurkol, drukkol (bizalmas)

hajnalka

főnév
  • auróravirág, hajnalikisasszony, hajnalszépe, tölcséres szulák (tájnyelvi), ipomoea (szaknyelvi)

gyűjtőív

főnév
  • körív, kollekta (régies)

eltör

ige
  • széttör, összetör, összeroppant, összezúz, szétzúz, darabokra tör, kettétör, kettéroppant

hangzó I.

melléknév
  • zengő, dallamos, harsány, rezonáló (szaknyelvi), hangot adó, visszhangzó, zengzetes

kommentár

főnév
  • hírmagyarázat
  • jegyzet, széljegyzet
  • magyarázat
  • fejtegetés, megvilágítás, értelmezés, interpretáció, explikáció (szaknyelvi)
  • észrevétel, vélemény, megjegyzés

közellátó

melléknév
  • rövidlátó, vaksi (bizalmas), gyengén látó, miopsz (szaknyelvi)

megrág

ige
  • összerág, megrágcsál, megropogtat, megharapdál, beleharapdál, rágódik, rágicsál
  • megízlel, megkóstol (bort)
  • kirág, szétrág, kimar, összeharapdál
  • (bizalmas): megfontol, átgondol, mérlegel, latolgat, morfondírozik

lobog

ige
  • (tűz): föl-fölcsap, lángol, langall (tájnyelvi), langallik (tájnyelvi), lombol (tájnyelvi)
  • (zászló): lebeg, leng, lengedez, libeg, libeg-lobog, bingallódzik (tájnyelvi)
  • (ruha) lebbedez (tájnyelvi)
  • (érzés): áthat, betölt, eltölt, elhatalmasodik (valakin), hevít
  • (víz): forr, zubog, gyöngyözik, bugyog

kiismer

ige
  • megismer, kitapasztal, kitanul, átlát, kifigyel, belelát a kártyáiba (szleng)
  • (kiismeri magát): eligazodik, ismeri a dörgést, tudja a dürgést

ketrec

főnév
  • kalitka, kalit (tájnyelvi), kalicka (tájnyelvi), rekesz (tájnyelvi), kutrica (tájnyelvi), rekeszték (tájnyelvi), kas

kisujj

főnév
  • növendékujj (régies), kicsidujj (tájnyelvi), kisinyujj (tájnyelvi), kicsiujj (tájnyelvi), kisgyurka (tájnyelvi)

levált

ige
  • elbocsát, elküld, elmozdít, félreállít, felment, meneszt, felvált, lecserél (bizalmas), kicserél
  • elcsap, kirak, kitesz, destituál (idegen)
  • (időben) követ

kímélet

főnév
  • gyengédség, tapintat, belátás, elnézés, engedékenység, figyelmesség, méltányosság, türelem, béketűrés
  • könyörület, kegyelem, irgalom

jellemszínész

főnév
  • karakterszínész

kitörés

főnév
  • kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
  • kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
  • indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
  • felharsanás (nevetésé)

liliputi

melléknév, főnév
  • kicsi, kicsiny, parányi, icipici, piciny, törpe