kés szinonimái
főnév
- halef (szleng), bökő (szleng), kasza (szleng), dikics (szleng)
- zsebkés, bicska, bugyli (tájnyelvi), bicsak (tájnyelvi), kusztora (tájnyelvi)
- tollkés, penicilus (régies)
- penge, pilinga, vágóél, snitzer (idegen)
- sebészkés, szike (szaknyelvi)
- borotva, beretva, borotvakés
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elfogyaszt
ige
- megeszik, elkölt (választékos), belakmároz, bekebelez (bizalmas), behabzsol, beburkol (szleng), bepakol (szleng), befal, betöröl (szleng), bezabál (ételt) (durva)
- megiszik, bevedel, bedönt
- felél, felemészt, felhasznál, elhasznál
indít
ige
- küld, meneszt, futtat, expediál (szaknyelvi), kilő, katapultál (szaknyelvi), gyüvesztet (lovat) (tájnyelvi)
- üzembe helyez, begyújt (motort), működésbe hoz, aktivál (idegen)
- forgalomba állít
- kezd, kezdeményez, szervez
- megjelentet, kiad, publikál, útjára bocsát
- indul
- ösztönöz, vezet, késztet, rábír, rávesz, buzdít, bátorít, lelkesít, biztat, unszol, űz
hazafiság
főnév
- hazaszeretet, hazafiúság, patriotizmus, honszeretet (régies), honszerelem (régies), honfiság (régies)
képzett
melléknév
- tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
- jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
- formált, alakított
- származtatott, képzős
kimustrál
ige
- kiselejtez, kirostál, kidob, eldob, kihajít, megszabadul, sutba dob, szemétre dob, kiválogat, kiszuperál (bizalmas), szanál
- (régies): elbocsát, kicsap
- alkalmatlannak nyilvánít, leszerel
gyalogjáró
főnév
- gyalogos, járókelő, pedintér (régies)
- járda, gyalogjárda, flaszter, palló, gyalogkő, járópálya (régies), járdony (régies)
gondozatlan
melléknév
- ápolatlan, elhanyagolt, lompos, slampos, zilált, ágrólszakadt, bozontos, torzonborz, toprongyos, rendetlen, mosdatlan, szurtos, gyatra (tájnyelvi), topis (szleng), toplák (szleng)
- ütött-kopott
- műveletlen, gyomos
elnevezés
főnév
- névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
- név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés
kirúg
ige
- kiüt, kiver, kitaszít, kitol
- (szaknyelvi): kipasszol, kilő
- kidob, kitesz, kirak, kivág, kiűz, kikerget, kiutasít, elbocsát, elmozdít, áthelyez, meneszt, felmond, felment, eltávolít, kipenderít, kiteszi a szűrét, kizamekol (szleng), kiszuperál (bizalmas)
- (valakire): pikkel (bizalmas)
- (kirúgja magát): kisimul
- kiáll, kiszögellik, előrenyúlik
korábban
határozószó
- régebben, régen, réges-rég, egykor, egykoron, hajdanában, valaha, valamikor, azelőtt, előzőleg, annakelőtte, addigelé (régies)
megfeneklik
ige
- (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
- elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik
lehűl
ige
- kihűl, lehűsül (tájnyelvi), lehűtőzik (tájnyelvi), meghülemedik (tájnyelvi), hülepedik (tájnyelvi), elszigorodik (tájnyelvi)
- megnyugszik, lecsendesedik, lehiggad, lecsillapodik, lecsillapszik(szleng)(szleng)
legel
ige
- legelészik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), füvez (régies), harapdos (tájnyelvi), parézik (tájnyelvi)
- bitangol (tájnyelvi)
ki-ki
névmás
- mindenki, minden egyes, mindegyik
- egyenként, fejenként, személyesen, egyénileg, külön-külön
lehervad
ige
- lekonyul, lekókad, elfonnyad
- lehull
- szertefoszlik, megsemmisül, eltűnik, semmibe vész
- (bizalmas): elkedvetlenedik, elszontyolodik, elcsügged, elbágyad