időjárástan szinonimái

főnév
  • meteorológia (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elzártság

főnév
  • elszigeteltség, izoláció

döntetlen

főnév
  • remi, eldöntetlen (játszma), holtverseny, patthelyzet
  • (szleng): vécé (szleng), budi (szleng), retyó (szleng), retyi (szleng), rötyi (szleng), klozet (bizalmas), kló (szleng), slózi (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a időjárástan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hornyol

ige
  • rovátkol, barázdál, árkol, bordáz, recéz, kivés, kiváj, eresztékel, kanelíroz (régies), vájol (régies), völgyel (szaknyelvi)

hajtóerő

főnév
  • becsvágy, törekvés, indíték, indok, magyarázat, motívum, alapeszme, hajtórugó, indítóok, motiváció, hév, elán
  • mozgatóerő, impulzus (szaknyelvi), lökés, lendítés, hajtóenergia, motor, lendítőerő, svung (bizalmas)

gyűlöletes

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett

fröccsen

ige
  • spriccel, csapódik, feccsen (tájnyelvi)

húzódik

ige
  • húz, feszül
  • húzódozik, vonul, lapul, rejtőzik, bújik, kushad (bizalmas)
  • halasztódik, tolódik, halasztást szenved, késik, késedelmet szenved
  • nyúlik, elterül, halad, vezet, fut
  • húzódozik, vonakodik, szabódik

jajgatás

főnév
  • jaj, jajszó, jajveszékelés, jajkiáltás, sírás-rívás, nyögdécselés, nyöszörgés, segélykiáltás, vészkiáltás, kesergés, óbégatás (pejoratív)
  • panaszkodás, siránkozás, sopánkodás, sirám, siralom, lamentáció (régies)

roló

főnév
  • redőny, ablakredőny, roletta, görfüggöny (régies)
  • tekercs, rolád

fellelkesít, föllelk

ige
  • felélénkít, feltüzel, tűzbe hoz, felgyújt, fellobbant, felvillanyoz, elektrizál (idegen), felpezsdít, felhevít, felráz, megindít, rávesz, ösztönöz, stimulál, sarkall, serkent, buzdít, hajt

felett, fölött

névutó
  • felül, fölül, magasabban (valaminél)

daganat

főnév
  • dudorodás, dudor, duzzanat, kidomborodás, púp, bibircsók (régies), szömörces (régies), csomósodás, kinövés, csomó, göb, gubó, gümő, kelés, kelevény (régies), fakadék (régies), furunkulus (szaknyelvi), püffedék, hopori (tájnyelvi), émely (régies), bog (tájnyelvi), csimbók (tájnyelvi), duncs (tájnyelvi), guga (tájnyelvi), hupolyag (tájnyelvi)
  • ciszta, rák, tumor (szaknyelvi), papilloma (szaknyelvi), szarkóma (szaknyelvi), neoplazma (szaknyelvi), karcinóma (szaknyelvi)

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

jeles II.

főnév
  • ötös, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), horgas (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), peti (szleng), pityorka (szleng), tízes (szleng)

kecskebak

főnév
  • bakkecske, kecskehím, cáp (tájnyelvi), hirkus (régies)
  • kecskeláb, fűrészbak

labilis

melléknév
  • dülöngélő, tántorgó, imbolygó
  • ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
  • kétes, megtámadható

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)

időtlen

melléknév
  • örök, maradandó, nem múló

hónalj

főnév
  • hajlat
  • (szaknyelvi): (növényé) tőhajlat

irat

főnév
  • okirat, írás, okmány, igazolás, akta, ügyirat, dokumentum
  • (régies): írásmű, iromány

kissé

határozószó
  • egy kicsit, kicsit, kicsinykét, valamicskét, némileg, némiképp, kismértékben, kis fokig, meglehetősen, enyhén szólva, egy kevéssé
  • részben, valamennyire, valamelyest, részint, enyhén, alig, gyöngén (régies), finoman, kicsidég (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi), kist (tájnyelvi)

illemszabály

főnév
  • etikett (régies), protokoll
  • jogszokás

háló II.

főnév
  • hálószoba, hálóhelyiség, hálófülke, hálóterem, ágyasház (régies)

iszapfürdő

főnév
  • iszapkezelés, iszapkúra

kitérés

főnév
  • kikerülés, kerülgetés, letérés, eltérés, irányváltás
  • kibillenés, megtörés, ingadozás
  • félreugrás, elhajlás, diverzió (idegen), elhárítás, testcsel, fortély
  • kibúvó, ürügy, mellébeszélés, kertelés, köntörfalazás, kijátszás
  • elkalandozás, kerülő, digresszió (idegen)
  • (szaknyelvi): kitérő, kitérővágány, kitérőhely, mellékvágány
  • közbevetés, közbeiktatás, közjáték, betét, körülírás, mellékesemény, mellékcselekmény, kaland, exkurzus (idegen), epizód