ki-ki szinonimái

névmás
  • mindenki, minden egyes, mindegyik
  • egyenként, fejenként, személyesen, egyénileg, külön-külön

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aluli

melléknév
  • lenti, mélyen levő

banális

melléknév
  • elcsépelt, agyoncsépelt, elkoptatott, elnyűtt, megszokott, szokványos, sablonos, hétköznapi, prózai, mindennapi, mindennapos, közönséges, átlagos, lapos, semmitmondó, üres, szürke, konvencionális, triviális
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ki-ki szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiadós

melléknév
  • bőséges, gazdaságos, jókora, gazdag, dús, laktató, bővelkedő, tápláló, pazar, bőven elég, szapora (tájnyelvi), hastömő (tájnyelvi)
  • szigorú, kemény, alapos, fárasztó

jelenés

főnév
  • szereplés, fellépés, színre lépés, alakítás, előtűnés (régies)
  • találkozás, randevú
  • (régies): jelenet, szcéna (régies), epizód
  • látomás, vízió, káprázat, hallucináció, érzékcsalódás, fantazmagória, délibáb
  • rém, kísértet, szellem, árny, démon, fantom, mumus, látás (régies)

iszapfürdő

főnév
  • iszapkezelés, iszapkúra

hókuszpókusz

főnév
  • szemfényvesztés, bűvészkedés, varázslat
  • csalás, mesterkedés, elbűvölés
  • teketória, hűhó, cécó (bizalmas), ceremónia, formaság, felhajtás

kifogásolható

melléknév
  • hibáztatható, helyteleníthető, rosszallható, elítélhető, kivetnivaló, megtámadható

kockás

melléknév
  • négyzethálós, négyzetrácsos
  • pepita, sakktáblaszerű

szőlő

főnév
  • szőlőtőke, tőke, szőlőtő, borág (régies)
  • szőlőfürt, szőlőgerezd (tájnyelvi), szőlőfej (tájnyelvi)
  • szőlőszem, szőlőbogyó
  • szőlőskert, szőlőhegy

hal2

ige
  • meghal, elhalálozik, elhuny (választékos), elpusztul, elvész, döglik (durva)
  • pusztul, fogy
  • elhal, beleolvad, belevész

háborúzik

ige
  • háborút visel, hadakozik, harcol, csatározik, verekszik
  • veszekszik, perlekedik, viszálykodik

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

harapás

főnév
  • falás, falat, falatka, darab, darabka, katona (bizalmas), harapat (tájnyelvi)
  • marás, csípés
  • kapás

konfliktus

főnév
  • ellentét, nézetkülönbség, nézeteltérés, feszültség, összeugrás (bizalmas)
  • összeütközés, összecsapás, összetűzés, harc, küzdelem, ütközet, konfrontáció (idegen)
  • vita, perpatvar, összeszólalkozás, viszály, pörlekedés

közkegyelem

főnév
  • amnesztia, közbocsánat (régies)

megsebez

ige
  • megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
  • megrongál, megcsonkít
  • megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz

lovagol

ige
  • léptet, üget, poroszkál
  • (lovát ugratva): szöktet, nyargal, vágtat, vágtázik, galoppozik, galoppíroz
  • (gyerek boton): lovacskázik, lovaz (tájnyelvi)
  • (valamin): hangoztat, ismételget, hajt, hajtogat, csépel, szajkóz, mondogat, bizonygat, állít

kiköt

ige
  • rögzít, odaerősít, odaköt, béklyóz, kipányváz, kikötöz, láncra köt, kicövekel (tájnyelvi)
  • partot ér, partra száll, behajózik, lehorgonyoz, kihorgonyoz (régies)
  • megállapodik (valahol), megszáll, megalszik, lecövekel (tájnyelvi)
  • büntet, megszégyenít, kipellengérez
  • (csomót): kibont, kiold, szétbont, felfejt, elválaszt
  • fenntart, megszab, feltételt szab, meghatároz, előír, megad, kialkuszik, alkuba foglal, kiszegődik (tájnyelvi), lefixál (idegen), stipulál (idegen)

kezdő II.

főnév
  • újonc, tanonc, tanítvány, inas, növendék, famulus (régies)

kitanul

ige
  • elsajátít (szakmát), kiképezi magát, képesítést szerez, kiműveli magát
  • megismer, kiismer, eligazodik, beavatódik
  • (valamiből): elfelejt, kijön a gyakorlatból

libben

ige
  • lebben, repdes, lippeg (régies), hibban (tájnyelvi)
  • szökell, táncol

kinövés

főnév
  • görcs, göb, göcsört, csomó, gumó, ághely, nyúlvány, hajtás, fattyúhajtás, bücök
  • daganat, tumor (idegen), dagadás, domborodás, dudor, dudorodó, púp, búb, dúc (tájnyelvi), megnagyobbodás, duzzanat, püffedő, bütyök, bürök (tájnyelvi)
  • bibircsók, szemölcs, szömörcs (tájnyelvi)
  • elfajulás, torzulás, vadhajtás

jogosít

ige
  • képesít (valamire), alkalmassá tesz (valamire)
  • érvényesít, elismer, hitelesít, igazol, törvényesít, legitimál (szaknyelvi), engedelmez (régies), szabadékoz (régies)
  • (valamire): fölhatalmaz, megbíz, fölruház

kivarr

ige
  • hímez, kihímez, cifráz (tájnyelvi), tarkáz (tájnyelvi)
  • díszít, ékesít

lomha

melléknév
  • nehézkes, tohonya, komótos (bizalmas), tunya, lassú, lassúdad, piszmogó, kényelemszerető, kényelmes, lusta, rest, ráérő, sziszimuszi (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi), csigaposta (tájnyelvi), csosza (tájnyelvi), lassantapints (tájnyelvi)