kimagyaráz szinonimái

ige
  • kifejt, megmagyaráz, meggyőz, tisztáz, tisztába hoz, kiszakterol (tájnyelvi)
  • bizonygat, magyarázkodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vékony

melléknév
  • hajszálvékony, leheletvékony, lapos, hártyaszerű, hártyavékony, áttetsző, átlátszó, könnyű, finom
  • sovány, keskeny, karcsú, filigrán, nyúlánk, cingár, cinege, vézna, girhes, keszeg, csontkollekció, csihás (tájnyelvi), hígóc (tájnyelvi), peszlek (tájnyelvi), szilimán (tájnyelvi)
  • híg, üres
  • gyenge, gyér
  • kevés, szűkös

kóvályog

ige
  • bolyong, ide-oda járkál, tévelyeg, csatangol, kószál, kóborol, tekereg, kering, bitangol (tájnyelvi), keringél (tájnyelvi), kalamol (tájnyelvi)
  • szédül, szédeleg, émelyeg, kavarog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kimagyaráz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsap

ige
  • kiüt, kiver, kilök
  • kitár
  • kirohan, előtör, kitör, kiront
  • kicsapódik, kizúdul
  • (állatot): kihajt
  • kizár, eltávolít, kirak, kipenderít
  • (biztosítékot): kiéget, kivág, kiolvaszt

jérce

főnév
  • jércecsirke, csirke, jércike, pipi, nőmadárka (régies), gérce (tájnyelvi)

izgató

melléknév
  • serkentő, stimuláló, pezsdítő, ingerlő
  • erotikus, szexi, csiklandós, kihívó
  • érdekes, idegfeszítő, szenzációs (bizalmas), mozgalmas
  • nyugtalanító, zavaró, felzaklató, felkavaró, hajmeresztő, elképesztő
  • lázító, felbujtó, feltüzelő

honos I.

melléknév
  • származó, lakó, helybeli, eredeti, valódi, tősgyökeres
  • (régies): szokásos, divatos, divatozó, elterjedt, meggyökerezett

kiházasít

ige
  • férjhez ad, kistafíroz (tájnyelvi), kiparafernizál (tájnyelvi)

koma

főnév
  • keresztapa, keresztkoma, sógor, atyafi (régies), rokon
  • barát, pajtás, cimbora, földi, haver

sztetoszkóp

főnév
  • hallgatócső, hallócső (régies), fonendoszkóp (szaknyelvi)

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

hágó

főnév
  • hegynyereg, hegynyak
  • szoros, szurdok, mélyút, horhos (tájnyelvi)
  • lejtő, kapaszkodó, kaptató (tájnyelvi)

emancipált

melléknév
  • egyenjogú, önállósodott, önálló, független

hárul

ige
  • háramlik, jut, esik, nehezedik, terhelődik

kopasz

melléknév, főnév
  • tar, hajatlan, szőrtelen, gulács (régies), szárd (régies), bőrhajú (szleng), bőrfejű (szleng) Sz: olyan a feje, mint a biliárdgolyó; nyakig ér a homloka; kopasz, mint a gyalult deszka; szérűt csinált az ördög a fején; törülközővel fésülködik; a légy elcsúszik a koponyáján
  • tollatlan, meztelen, vedlett
  • csupasz, kopár, puszta, lombtalan, levéltelen
  • (szleng): kiskatona (bizalmas), regruta (régies), újonc, kezdő, zöldfülű, mazsola (bizalmas), bokorugró (szleng), doberdós (szleng), felső ágyas (szleng), hámozott (szleng)

közül

határozószó
  • köréből

megszerez

ige
  • elér, elnyer, birtokba vesz, magáévá tesz, megkap, hozzájut (valamihez), magához ragad, megkaparint, elbirtokol, elszipkáz (szleng), felhajt (bizalmas), előkerít, kieszközöl, összeszed, szert tesz, kezébe ragad, kerít, happol (szleng), elmar (szleng), elhappol (bizalmas), elvarnyúz (szleng)
  • megnyer, meghódít, kiérdemel
  • megvásárol, megvesz, előteremt, beszerez
  • (tájnyelvi): megtold, megtetéz

lüktetés

főnév
  • érverés, pulzus, pulzálás (szaknyelvi), szívverés
  • sajgás, nyilallás, szaggatás
  • (tájnyelvi): bicegés, sántítás
  • elevenség, mozgás, mozgalmasság, lendületesség, gyorsaság

kimélyít

ige
  • kiás, kivés, kivág, kifúr, kiváj, kikotor, kikapar, kitúr, kilapátol, kivesz, kiemel
  • (vízpartot) alámos, kivölgyel (régies)
  • elmélyít, (kapcsolatot) előmozdít, elősegít, előrelendít, fejleszt, pártol, támogat, előrevisz, előretol

kialszik

ige
  • kiég, kihuny, kihamvad, kilobban, ellobog, elalszik

kiút

főnév
  • kijárat, kivezető út
  • szabadulás, menekülés, egérút, menekvés, megoldás, segítség, mentség, kibúvó

lódul

ige
  • indul, mozdul, nekiindul
  • takarodik, elhordja magát, elhordja az irháját, szedi a sátorfáját, hődörög (tájnyelvi)

kipróbál

ige
  • ellenőriz, próbára tesz, megvizsgál, megtapasztal, felülvizsgál, tesztel, kiismer, tanulmányoz

jótevő II.

főnév
  • barát, jóakaró, támogató, pártfogó, patrónus (régies), mecénás, szponzor, védnök, protektor (régies)

kizsebel

ige
  • meglop, megrabol, megkárosít, elvesz, megfoszt (valamitől), kifoszt
  • kirámol, megkopaszt (bizalmas), kipakol (szleng), kicsontoz (szleng)

lúd

főnév
  • liba, pile (tájnyelvi), pipe (tájnyelvi), zsiba (tájnyelvi), bizsi (tájnyelvi), buriska (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): vadliba, vadlúd