járatos szinonimái

melléknév
  • bejáratos, ismerős, otthonos, bennfentes
  • jártas, tájékozott, tapasztalt, gyakorlott, szakavatott, hozzáértő, verzátus (régies)
  • használatos, divatos, közkeletű, közismert, elterjedt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kimért

melléknév
  • kiszabott, kijelölt, kiosztott, kirótt
  • kiszámított, meghatározott, kiporciózott, rádiktált (régies), aránylagos (régies)
  • távolságtartó, feszes, merev, hűvös, fagyos, tartózkodó, zárkózott, hivatalos, rezervált, szertartásos, pedáns, rideg, szigorú, lélektelen

anekdota

főnév
  • adoma, eset, história, elbeszélés, történet, sztori (bizalmas), tréfa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a járatos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

innen

határozószó
  • innét (bizalmas)

heherész

ige
  • nevetgél, vihorászik, kacarászik, kuncog, göcög (régies), göcörög (bizalmas)

határérték

főnév
  • limes (szaknyelvi), küszöb, extrémum (szaknyelvi)

gunyoros

melléknév
  • csúfondáros, élces, kaján, csípős, ironikus (idegen), maliciózus, szarkasztikus (választékos), szatirikus

istenít

ige
  • dicsőít, imád, bálványoz, fetisizál, tisztel, adorál (régies), glorifikál (választékos), magasztal, rajong (valakiért), felmagasztal, áld

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

sóder

főnév
  • kavics, folyami kavics
  • (szleng): szöveg (szleng), beszéd, fecsegés, locsogás, halandzsa (pejoratív), szájjártatás, blabla (bizalmas), duma (szleng), süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), mellébeszélés

fodormenta

főnév
  • banyamenta (tájnyelvi)

fertály

főnév
  • negyedóra, fertályóra (régies)
  • negyedév, évnegyed
  • negyed, városnegyed, lakónegyed
  • környék
  • negyed, negyedrész
  • (hátsó): fenék, alfél, hátsó fél

éden

főnév
  • paradicsom, édenkert
  • boldogság, beteljesülés

föderáció

főnév
  • szövetség, államszövetség, unió
  • szövetkezés

kegyenc

főnév
  • kegyelt (régies), kedvenc, kedvelt, pártfogolt
  • befi (régies), favorit (bizalmas)
  • udvaronc

kiegyenlítődik

ige
  • nivellálódik
  • feloldódik, semlegesül, megszűnik, elsimul
  • megtérül, kompenzálódik

lepra

főnév
  • bélpoklosság, bélpokol (régies)
  • (jelzőként): ocsmány, pocsék, rusnya, utálatos, gusztustalan, visszataszító, undorító, csúnya, rút
  • vacak, ócska, hitvány, silány, dibdáb, csapnivaló, tré (idegen), szar (durva)(szleng)

könyvvitel

főnév
  • könyvvezetés, számadás

járóka

főnév
  • hempergő, járószék, körálló (tájnyelvi), állóka (tájnyelvi)

indulatos

melléknév
  • heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
  • haragos, ingerült, felindult, dühös

kalamáris

főnév
  • (régies): tintatartó, tintaedény, tintásüveg
  • (tájnyelvi): női nemi szerv, hüvely

kotró

főnév
  • kotrógép, tológép, dózer (idegen), földgyalu, földkotró, bagger (idegen)
  • exkavátor
  • (tájnyelvi): kéményseprő

jellem

főnév
  • természet, beállítottság, karakter, vérmérséklet, alkat, lelkület
  • személyiség, jellemesség, gerinc, erkölcs

hernyótalp

főnév
  • lánctalp, hernyólánc

kapásból

határozószó
  • azonnal, egyből, rögtön, hirtelen, hamarjában, egyszeriben, azon melegében, ex abrupto (régies), kapsiból (szleng), csípőből (szleng), helyből (bizalmas)
  • (szleng): rögtönözve, fejből, kívülről

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés