sóder szinonimái

főnév
  • kavics, folyami kavics
  • (szleng): szöveg (szleng), beszéd, fecsegés, locsogás, halandzsa (pejoratív), szájjártatás, blabla (bizalmas), duma (szleng), süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), mellébeszélés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

merít

ige
  • mer, szed, kanalaz
  • kiemel, kivesz, felhúz
  • márt, áztat
  • alábuktat, megmerít, elsüllyeszt
  • (választékos): döf, szúr, bök, márt (választékos)
  • (valahonnan): átvesz, kap

fumigál

ige
  • lekicsinyel, lenéz, semmibe vesz, megvet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sóder szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sark

főnév
  • sarkvidék, pólus (szaknyelvi)
  • sarok, szöglet
  • csúcs, hegy, vég

puskagolyó

főnév
  • töltény, lövedék, töltés (régies), golyóbis (régies)

pózol

ige
  • megjátssza magát, nagyképűsködik, színészkedik, affektál, kényeskedik, felfújja magát, adja a bankot (szleng), tetszeleg

pacskol

ige
  • paskol, ütöget, csapkod, csapdos
  • pancsol, lubickol, pocskol (tájnyelvi), pamacsol (tájnyelvi)

sérülés

főnév
  • sebesülés, seb, bibi (bizalmas), horzsolás, zúzódás, laesio (szaknyelvi), zsúrlódás (tájnyelvi)
  • trauma (idegen), megrázkódtatás, ártalom, károsodás, bántalom
  • rongálódás, romlás, csorbulás, pusztulás

szánakozó

melléknév
  • sajnálkozó, együtt érző, könyörületes, irgalmas, részvétteli

obskúrus

melléknév
  • (választékos): gyanús, kétes, bizonytalan, vitás
  • rejtélyes, titokzatos, talányos, enigmatikus (idegen)
  • homályos, ködös, zavaros, kusza, zagyva, összevissza, pontatlan, érthetetlen, értelmetlen, összefüggéstelen
  • ismeretlen, név nélküli

nyerges II.

főnév
  • hátasló
  • nyereggyártó, szíjgyártó

lepke

főnév
  • pillangó, pille, lepe (régies), lepentőcske (régies), lependék (tájnyelvi), lövöldék (tájnyelvi)

ón

főnév
  • cin, stannum (régies)
  • irón

szegényház

főnév
  • szeretetház (régies), szeretetotthon, menhely, menház (régies), ispotály (régies), irgalomház (régies)
  • aggok háza, szociális otthon

szivacs

főnév
  • mosdószivacs, fürdőszivacs, habgumi, spongya (tájnyelvi)

gömbölyödik

ige
  • dudorodik, domborodik, kidülled, gömbbé alakul, felduzzad, feldagad, felfúvódik, felpuffad
  • hízik, telik, kövéredik, kövérszik, hasat ereszt, vastagodik, testesedik, bögyörödik (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

üget

ige
  • (ló): trappol (bizalmas), kocog, poroszkál
  • (szleng): fut, rohan, siet, tép (bizalmas), gesztet (tájnyelvi)

tervszerű

melléknév
  • kitervelt, megtervezett, meggondolt, átgondolt, tudatos, céltudatos, szisztematikus, módszeres, metodikus

sóhajt

ige
  • lélegzik, lélegzetet vesz, lehel
  • nyög, jajgat, nyöszörög
  • sóhajtozik, áhít, óhajt, kíván, sóvárog
  • imádkozik, fohászkodik

saláta

főnév
  • fejes saláta
  • zöldségsaláta, nyuszikaja (szleng)
  • gyümölcssaláta

szabályoz

ige
  • megszab, meghatároz, igazgat, intézkedik, parancsol, vezérel, kormányoz, előír, reguláz (régies), rendez, rendel, utasít
  • működtet, irányít, igazít, beállít, állít, átállít
  • temperál (szaknyelvi), kondicionál (szaknyelvi), normalizál, összehangol, arányosít, egybehangol
  • korlátoz

teremtés

főnév
  • alkotás, létesítés, készítés, előállítás, megalakítás
  • mindenség, világmindenség, univerzum
  • teremtmény, ember, emberi lény
  • nő, perszóna (pejoratív), alak
  • alkotás, készítmény (tájnyelvi)

spanyolfal

főnév
  • paraván, védőfal (régies), ellenző, tűzellenző (régies), kályhaellenző (régies)

ráesik

ige
  • ráhull, ráomlik, rádől, ráhuppan (bizalmas), rápotyog (bizalmas), rázuhan, rápottyan, rápuffan (bizalmas), ráborul, rászakad, rázúdul

szalaszt

ige
  • szalajt, futtat, küld, ugraszt, meneszt, lódít (tájnyelvi)
  • futásra bír, űz, hajt, hajkurász, illant (régies), menekülésre késztet, megszalaszt

termőföld

főnév
  • szántóföld, szántó, megművelhető föld, talaj, televény (szaknyelvi)
  • termőtalaj, humusz