igyekezik, igyekszik szinonimái

ige
  • szándékozik, akar, törekedik, törekszik, fáradozik, serénykedik, munkálkodik, tüsténkedik, rákapcsol, buzog, azon van, gürizik (szleng), hajt (szleng), ráver (szleng), ambicionál (idegen), erőfeszítéseket tesz, erőlködik, iparkodik, buzgólkodik, görcsöl (szleng), töri magát, törtet Sz: kezét-lábát töri; kiteszi a lelkét; belead apait-anyait (bizalmas); rádob egy lapáttal; megnyomja a gombot; úgy dolgozik, mintha hajtanák; pattog, mint a nikkelbolha; futkos, mint pók a falon
  • halad, siet, szedi a lábát, mozog (bizalmas)
  • tép (szleng), csipkedi magát (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hadi

melléknév
  • háborús, katonai, harci, militáris, marciális (régies)

rozetta

főnév
  • ablakrózsa, rózsaablak
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igyekezik, igyekszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hőerőmű

főnév
  • termocentrálé (idegen)

hallókészülék

főnév
  • hallásjavító, halláserősítő, hallócső (régies)

haditörvényszék

főnév
  • hadbíróság, katonai bíróság, katonai törvényszék

főnév
  • gyep, pázsit
  • fűszál
  • zöldtakarmány
  • (tájnyelvi): gyom, dudva, gaz
  • (szleng): kábítószer, kábszer (bizalmas)
  • marihuána, marcsa (szleng), grász (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)
  • (régies): gyógynövény, gyógyfű
  • (szleng) (melléknévi használat): gyenge (valamiben)

idegösszeomlás

főnév
  • ideg-összeroppanás, idegkimerültség, idegkimerülés, kiborulás (bizalmas), neurózis (szaknyelvi)

jéger

főnév
  • jégeralsó, alsónadrág, alsóruha, fehérnemű

rovás

főnév
  • rovátka, horony, fánc (régies), barázda, rece, vágat
  • rovásírás, rúna
  • metszés, bemetszés, irdalás
  • (régies): adósság, járandóság, tartozás, hitel
  • összeillesztés, hornyolás
  • rovó, megrovás, intő

felpattogzik, fölpat

ige
  • fölrepedezik, feltöredezik, fölcserepesedik (régies), felhólyagzik

felhív, fölhív

ige
  • feltárcsáz, felcsenget, csenget, telefonál
  • felszólít, felkér, felrendel, felcsábít, felbolondít, megkér, invitál
  • feleltet
  • (figyelmet) ráirányít

dekorál

ige
  • díszít, feldíszít, ékesít, szépít, dekoríroz (régies)
  • (régies): kitüntet

fenekedik

ige
  • rosszat forral, bosszút forral, tör, acsarog, acsarkodik, áskálódik, agyarog (tájnyelvi), agyarkodik (tájnyelvi), dühöng, dühösködik, ellenségeskedik, gyűlölködik, feni a fogát, fenyegetőzik

jogtalan

melléknév
  • jogosulatlan, illetéktelen
  • jogfosztott
  • törvénytelen, törvénysértő, törvényellenes, törvénybe ütköző, jogellenes, jogtipró, megengedhetetlen, illegális, illegitim (szaknyelvi), suba alatti
  • indokolatlan, alaptalan, megalapozatlan, igazságtalan, méltánytalan

kellő

melléknév
  • szükséges, kívánatos, illő, megfelelő, alkalmas, elégséges, elegendő, kielégítő, helyes, helyénvaló

lánctalp

főnév
  • hernyótalp, hernyólánc

kivetés

főnév
  • kidobás, kihajítás
  • kiközösítés, kizárás, kitagadás, kiátkozás
  • kiszabás, kirovás

ijedezik

ige
  • riadozik, retteg, borzadozik, fél

hozomra

határozószó
  • hitelbe, rovásra, kontóra, csúzlira (szleng)

ismétlés

főnév
  • szajkózás (bizalmas)
  • gyakorlás
  • újrázás, visszajátszás, repetíció (idegen), reprodukálás
  • osztályismétlés, bukás

kitelik

ige
  • meghízik, meghájasodik, felszed magára, kikerekedik, kigömbölyödik
  • (tájnyelvi): eltelik (idő), lejár, végbemegy, befejeződik, véget ér
  • elegendő, futja, elégséges, elég

indifferens

melléknév
  • közömbös, közönyös
  • részvétlen, fásult
  • (régies): elfogulatlan, pártatlan, semleges

hangoztat

ige
  • bizonygat, állít, hangsúlyoz, kiemel, kidomborít, kifejezésre juttat, erősködik, nyomatékosít, megerősít, kiélez, súlyt fektet (valamire), kinyilvánít
  • (hangot) kitart (szaknyelvi)
  • (régies): hallat
  • szólaltat (hangszert)

ízület

főnév
  • hajlat, íz (régies), forgó (tájnyelvi)

kivándorló

melléknév, főnév
  • emigráns, kiköltöző, kitelepülő