ildomos szinonimái

melléknév
  • jólnevelt, derék, illemtudó, illedelmes, finom modorú, dicséretre méltó, okos (régies), tanult (régies), erényes (régies)
  • illendő, illő, odavágó, helyes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fakó

melléknév
  • fénytelen, színtelen, színehagyott, elfakult, tompa, matt, halvány, napszítta, szürke, seszínű, hóka (tájnyelvi), kese (tájnyelvi), barna (régies), seprőszínű (régies), zsufa (tájnyelvi), savószín (tájnyelvi), vakszínű (tájnyelvi)
  • halovány, vértelen, vérszegény, sápadt, holtsápadt, falfehér, krétafehér, vérszegény
  • (régies): zavaros, vörhenyes
  • hamuszínű
  • kopott, viseltes, nyűtt, toprongyos, agyonmosott, szegényes
  • (tájnyelvi): vasalatlan
  • (hang): gyenge, homályos, fátyolos, elhaló, bágyadt

nyugtalanság

főnév
  • nyugtalankodás, forrongás, elégedetlenség, békétlenség, türelmetlenség, háborgás, lázongás, turbulencia (idegen), ribillió, viszketegség (pejoratív), felbolydulás, fejetlenség, kalamajka, pánik, konfúzió (választékos), kavarodás, káosz
  • izgés-mozgás
  • aggodalom, aggály, aggódás, izgalom, izgatottság, dúltság, feldúltság, zaklatottság, zavar, szívszorulás, nervozitás (idegen), agitáltság (szaknyelvi), riadtság, fejvesztettség, reszketés, gyötrelem, kínlódás, rettegés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ildomos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hugyozik

ige
  • (durva): vizel, pisil, csurgat (bizalmas), pisál (durva), brunzol (szleng), brunyál (szleng), kiengedi a gőzt (tréfás), locsol (tréfás), leereszti a fejéről a vizet, kicsavarja a répát (tréfás)

halpikkely

főnév
  • halhéj (tájnyelvi), halpénz (tájnyelvi), pikkely

hagyományoz

ige
  • örökít, örökül hagy, testál (régies), hátrahagy, adományoz, átad, átszármaztat, átruház, juttat

fülledt

melléknév
  • romlott, erjedt, dohos, poshadt, búszos (tájnyelvi), fojtós (tájnyelvi)
  • áporodott, levegőtlen, tikkasztó, fullasztó, fojtott, fojtó, rekedt (régies), rekkenő, nyomasztó

idióta

melléknév
  • buta, ostoba, bárgyú, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

jelen III.

határozószó
  • itt, ott, a helyszínen

rögvest

határozószó
  • rögtön, most, nyomban, haladéktalanul, azon nyomban, azonnal, tüstént, mindjárt, íziben (tájnyelvi), ízibe (tájnyelvi), gyorsan, menten, egyszerre, egyszeriben, üstöllést (tájnyelvi), csakhamar, azonhamar (régies), azonhelyt (régies), azon hevenyében (régies)

félreismer

ige
  • aláértékel, lebecsül, alábecsül
  • túlértékel

felirat, fölirat

főnév
  • felírás, írás, szöveg
  • képaláírás, képszöveg
  • kiírás, cédula, címke, árujegy
  • fölterjesztés, kérvény

demokratikus

melléknév
  • demokrata, népuralmi, haladó

fenyegető

melléknév
  • vészjósló, vészterhes, félelmetes, félelmes (régies), ijesztő, elborzasztó, vérfagylaló (régies)
  • vészes, baljós, baljóslatú, imminens (szaknyelvi), nyugtalanító, rosszat sejtető

jóravaló

melléknév
  • derék, komoly, becsületes, tisztességes, kötelességtudó, megbízható, korrekt, rendes, kifogástalan, jóféle, helyre (tájnyelvi), érdemes (tájnyelvi), jószívű
  • (régies): alkalmas, hasznos, rendes, megfelelő
  • hatásos
  • (tájnyelvi): kiadós, nagy
  • értékes

kendő

főnév
  • keszkenő (régies)
  • fejkendő, vállkendő, stóla, nagykendő, berliner (tájnyelvi)
  • törlőruha, törlőkendő, portörlő, konyharuha, edénytörlő, edénykendő

lapos

melléknév
  • sima, sík, egyenes
  • laspadt (tájnyelvi), lapútyi (tájnyelvi)
  • csapott
  • beesett, horpadt
  • hétköznapi, közönséges, érdektelen, prózai, közhelyszerű, agyoncsépelt, elcsépelt, semmitmondó, elnyűtt, triviális, banális, platt (idegen)
  • unalmas, egyhangú, színtelen
  • (nő): deszkamellű, deszka, formátlan, sovány

kívülről

határozószó
  • kintről
  • emlékezetből, fejből, könyv nélkül, betéve

illem

főnév
  • illendőség, illedelem (régies), ildom (régies), jólneveltség, jómodor, udvariasság, finomság, tisztesség, tisztességtudás
  • illemszabályok, etikett (régies), protokoll (szaknyelvi)

hozzátartozó

főnév
  • családtag, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

iszony, iszonyat

főnév
  • iszonyodás, irtózás, irtózat, borzalom, borzadály, borzadás, viszolygás, rémület, rettenet, rettegés, félelem, ijedelem, horror
  • fóbia (szaknyelvi), utálat, undor

kitörik

ige
  • eltörik, (ablak) betörik

influenza

főnév
  • náthaláz, nátha, meghűlés, grippe (idegen)

hántol

ige
  • eltávolít, lecsupaszít, levakar, letisztogat, kifejt (magot), lehánt, kibont, héjaz, hámoz, foszt (kukoricát)
  • fényez, gyöngyöz

járat2

főnév
  • (régies): út, járóföld (régies), járás
  • vágat, folyosó, tárna, odú, üreg, kotorék
  • csatorna (szaknyelvi), nyílás
  • (szaknyelvi): járás, forgás, működés
  • (közlekedési eszközé): viszonylat (szaknyelvi), reláció (szaknyelvi), menet
  • vonal
  • (régies): cél

kivillan

ige
  • előtűnik, kilátszik, kibukkan
  • (nap) kisüt, kiriggyen (tájnyelvi)