halpikkely szinonimái
főnév
- halhéj (tájnyelvi), halpénz (tájnyelvi), pikkely
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
tűnődik
ige
- gondolkodik, habozik, tanakodik, töpreng, elmélkedik, morfondíroz, rágódik
- mélázik, mereng, ábrándozik, álmodozik, eszmélkedik (régies), magába mélyed
formális
melléknév
- alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
- megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
- rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
- szertartásos
- (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
- félreérthetetlen
flegma II.
melléknév
- (bizalmas): flegmatikus, nemtörődöm, közönyös, közömbös, rezignált, fásult, apatikus, érzéketlen, blazírt
felajánlás, fölajánl
főnév
- adomány, ajándék, hozzájárulás, donáció (régies), offertórium (régies)
- ígéret
- áldozat, áhítat, hódolat, imádat, devóció (régies), obláció (régies)
hervadt
melléknév
- fonnyadt, kókadt, lankadt, bágyadt, gyenge, erőtlen, csoffadt (tájnyelvi)
- ráncos, aszott, petyhüdt, löttyedt
- színtelen, gyatra, reménytelen, kilátástalan
piperkőc
főnév, melléknév
- bájgúnár, ficsúr, gigerli (régies), uracs (régies), divatbáb, pojáca, jampec (régies), divatmajom, divatbolond, szépfiú, díszhím, arszlán (régies), dandy (régies), nóblis (tájnyelvi), piperés (tájnyelvi), flancos (idegen), divathős (régies)
elvtelen
melléknév
- megalkuvó, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemtelen, opportunista, tisztességtelen, becstelen, kétkulacsos
elszór
ige
- elhullat, széjjelszór, szétszór
- elhány, eldobál, széthány, szétgór (tájnyelvi), elveszít, elhagy
- elherdál, elpazarol, elpocsékol, elfecsérel, elprédál, eltékozol, elveszteget
- (gabonát): elvet
- elhint, széthint
boncol
ige
- (testet): felnyit, felvág, szétvág, szétdarabol
- boncolgat, elemez, analizál (szaknyelvi), vizsgál, kutat, fürkész, tanulmányoz, szemügyre vesz, szemrevételez, részletez, bonckés alá vesz (választékos)
erélyes
melléknév
- energikus, határozott, szigorú, kemény, katonás, erőskezű, keménykezű, vaskezű, kitartó, szilárd, állhatatos, férfias, drákói, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellentmondást nem tűrő, parancsoló, tetterős, dinamikus, hathatós, ellenállhatatlan
hirdet
ige
- tudomására hoz, tudomására juttat, tudat, tudtul ad, nagydobra ver, elhíresztel, kidobol, kikürtöl, elterjeszt, ismertet, közöl, nyilvánosságra hoz, népszerűsít, reklámoz
- (eszmét): terjeszt, tanít, állít, bizonygat, prédikál, kinyilatkoztat
- tanúsít, igazol, bizonyít
hamis
melléknév
- ál, fals, hamisított, nem valódi, utánzott, pszeudo-, látszat-, mű-, talmi, apokrif (szaknyelvi), csalóka, hazug, alaptalan, koholt, valótlan, művi, megtévesztő, mesterséges, színlelt, tettetett, fiktív, megjátszott, silány, csinált, mesterkélt, mondvacsinált, álcázott, korcs
- csalárd, ravasz, álnok, igaztalan, huncut, csaló, ámító, kétkulacsos, körmönfont, kétszínű, hitszegő, szószegő, alattomos, ármányos, álszent, hipokrita, szemforgató, csalafinta, trükkös (bizalmas), perfid (idegen), simlis (szleng), csalavér (tájnyelvi)
- téves, helytelen, alaptalan
- kacér, pajzán, csalfa, csapodár, hamiskás, pajkos, csintalan, dévaj
- (kutya): harapós, vad
hazafiság
főnév
- hazaszeretet, hazafiúság, patriotizmus, honszeretet (régies), honszerelem (régies), honfiság (régies)
haragít
ige
- bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
- bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)
fölényes
melléknév
- döntő, meghatározó, jelentős, lehengerlő, elsöprő, átütő, ragyogó, biztos, óriási
- kihívó, hetyke, prepotens, rátarti, parancsoló, basáskodó, fennhéjázó, fennsőbbséges, pöffeszkedő, pökhendi, arrogáns, öntelt, beképzelt, felfuvalkodott, vállveregető, lekicsinylő, lenéző, leereszkedő, lekezelő, felvágó, hetyenpetty (tájnyelvi), hickivicki (tájnyelvi)
hegytető
főnév
- tető, hegycsúcs, sziklacsúcs, csúcs, bérctető, bérc, magaslat, hegyorom, orom, bércorom (régies), szirt, fok, gyető (régies)
kártevő
melléknév
- kártékony, károkozó, károsító, kárkondító (tájnyelvi), kászma (tájnyelvi)
- diverzáns (idegen)