halászbárka szinonimái

főnév
  • halászhajó, halászcsónak, ladik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kifejlett

melléknév
  • érett, ivarérett, anyányi, embernyi, felnőtt, felserdült, nagykorú, meglett, kész

vékonya, véknya

főnév
  • (valakinek, valaminek): lágyék, oldal, szügy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a halászbárka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyönyör

főnév
  • öröm, boldogság, gyönyörűség, élvezet, kéj, elragadtatás, mámor, megrészegülés, eufória, eksztázis
  • ejakuláció, orgazmus, kielégülés, beteljesülés

folyóirat

főnév
  • periodika (szaknyelvi), közlöny, szemle
  • magazin

filmgyártás

főnév
  • filmezés, filmipar, filmművészet, kinematográfia (régies), mozgófényképezés

fejes II.

főnév
  • (szleng): vezető, főnök, nacsalnyik (szleng), góré (szleng), főember, elöljáró, nagykutya (bizalmas), főmufti (szleng), valaki (bizalmas), nagyágyú (szleng)
  • fejesugrás
  • (régies): furkós, bunkó, bunkósbot, csögös (tájnyelvi)

hajcsat

főnév
  • hullámcsat
  • kontycsat

helyettes I.

melléknév
  • helyettesítő, kisegítő, megbízott, meghatalmazott

pici I.

melléknév
  • picuri, pirinyó, parányi, tupsi (tájnyelvi), apró, kicsiny, pöttöm, pilinkó (régies), popotyi (tájnyelvi), picurkó, icipici, icurka-picurka, icike-picike, icinke-picinke, pinduri, pindurka, indurka (tájnyelvi), kicsi, filigrán
  • némi, egy kevés

elvágyik

ige
  • elvágyódik, elkívánkozik

első I.

számnév
  • legelső
  • kezdeti, korai, zsenge (termés)
  • elülső

bokréta

főnév
  • csokor, virágcsokor, csokréta (bizalmas), bukéta (régies), bokrét (tájnyelvi)
  • sisaktoll, kócsagtoll, forgó
  • (kukoricáé) címer (tájnyelvi)

éppen

határozószó
  • épp, éppenséggel, pontosan, szándékosan, sőt, egészen, teljesen, valósággal, direkt
  • közvetlenül
  • elvégre, tulajdonképpen
  • csupán, mindössze, szakasztott, szinte (régies)

hibáztat

ige
  • vádol, okol, kritizál, szemrehányást tesz, dorgál, felelőssé tesz, felró, gyanúsít, bevádol, inkriminál (idegen), bűnösít (tájnyelvi), kárhoztat, elítél
  • rosszall, helytelenít, nehezményez, furcsáll, kivetnivalót talál

idegen

melléknév
  • ismeretlen, külföldi, kívülálló, távol álló (valakitől), külhoni, külországi, peregrinus (régies), jövevény, átutazó, jöttment
  • szokatlan
  • nyugtalanító, visszatetsző
  • tartózkodó, közömbös, hideg (magatartás)

kiserked

ige
  • (vér): kiserken, szivárog, kiszivárog
  • kinő, kiütközik, megjelenik

karéj

főnév
  • karaj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

gyom

főnév
  • gyomnövény, gyimgyom (tájnyelvi), gizgaz (tájnyelvi), fű, gaz, dudva, burján (tájnyelvi), paréj (tájnyelvi), aszat (régies)
  • (szleng): marihuána, mariska (szleng), fű (szleng), gyep (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

hatóerő

főnév
  • hatás, hatékonyság

kanóc

főnév
  • gyertyabél, lámpabél, égőbél (régies), mécsbél (régies)
  • gyújtózsinór, gyújtó (régies), bombagyutacs (régies), csóva (régies)
  • (tájnyelvi): hímvessző (kisfiúé)

hangosan

határozószó
  • fennhangon, fennen (választékos), fennszóval, emelt hangon, torkaszakadtából, teli torokkal, harsányan
  • érthetően, hallhatóan

fortély

főnév
  • cselfogás, csel, ravaszság, trükk, furfang, csalafintaság, ügyeskedés, mesterkedés, fondorlat, fifika (bizalmas), finesz (bizalmas), forsz, praktika
  • csínja-bínja (valaminek), nyitja (valaminek), mesterfogás, fogás

házi

melléknév
  • domesztikált
  • otthoni, családi, privát
  • háztartási
  • falusi, hazai, házias
  • belső, saját

karakterisztikus

melléknév
  • jellegzetes, jellemző, sajátos, sajátságos, tipikus, specifikus, meghatározó, releváns (szaknyelvi)
  • egyéni, egyedi, személyi, individuális, markáns, megkülönböztető