kiszorít szinonimái

ige
  • kinyom, kitol, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kiprésel
  • kicsikar, kikényszerít, kivasal (szleng), kierőszakol
  • eltávolít, félreállít, félretol, elmozdít, kitúr, kimar, elüldöz, elűz, kikerget, kihajt, kiközösít, kitaszít
  • pótol, helyettesít, feleslegessé tesz
  • (költséget): előteremt, kigazdálkodik, kiizzad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

poharazó

főnév
  • borkimérés, borozó, italmérés, borharapó, kocsma, csapszék, ivó, csárda, vendéglő, fogadó, talponálló, kricsmi (szleng)

uraskodik

ige
  • urizál, adja az urat, előkelősködik
  • (régies): uralkodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiszorít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kilátó

főnév
  • kilátópont, figyelőhely, magaslat

kánon

főnév
  • szabály, törvény, zsinórmérték, mérték, előírás
  • jogszabály

jószagú

melléknév
  • illatos, fűszeres, balzsamos, szagos (régies), szépszagú (régies)

idegenkedik

ige
  • (valamitől): viszolyog, húzódozik, vonakodik, visszaborzad, visszaretten, irtózik, iszonyodik, fázik (valamitől) (bizalmas), borsódzik a háta, kerül (valamit), átall (valamit)

kirohan

ige
  • kifut, kiszalad, kiront, kiszáguld, kirobog, kitódul, hanyatt-homlok kifut
  • kitör, kinyomul, kicsap, kiront
  • kifakad, kitör, rátámad, nekiugrik, nekitámad, felfortyan, torkának ugrik

kőburkolat

főnév
  • kövezet, kőpadló, hidegburkolat, hidegpadló

tanácstalanság

főnév
  • tehetetlenség, határozatlanság, tétovázás, habozás, zavar, zavartság, döntésképtelenség

hasztalan I.

melléknév
  • haszontalan, meddő, hiábavaló, kárba veszett, hívságos, hiú, üres, eredménytelen, sikertelen

hangtan

főnév
  • akusztika (szaknyelvi)
  • fonetika (szaknyelvi), fonológia (szaknyelvi)

erősít

ige
  • erősbít (választékos), edz, acéloz, izmosít, roborál (szaknyelvi)
  • kövérít
  • alátámaszt, aládúcol, megszilárdít, fortifikál (régies), rekeszt (régies), póckol (tájnyelvi)
  • (iramot): növel, fokoz, rákapcsol, gyorsít
  • (kapcsolatot): szorosabbra fűz, ápol, fejleszt, elmélyít, megszilárdít(valakivel)
  • (valamit valahova): hozzáerősít, rögzít, kapcsol, csatol, illeszt, fűz, fixál
  • állít, bizonygat, tanúsít, támogat, nyomatékosít, affirmál (szaknyelvi), dóciál (tájnyelvi)

helycsere

főnév
  • csere, helyettesítés
  • keresztlépés, chassé croisé (régies)

körte

főnév
  • körtefa
  • körtvély (tájnyelvi)
  • égő, villanyégő, villanykörte, izzó, izzólámpa
  • (tájnyelvi): ádámcsutka
  • (tájnyelvi): lócitrom

lakásügy

főnév
  • lakásprobléma, lakáskérdés

akácos

főnév
  • akácliget, akácerdő

mélyed

ige
  • süllyed, süpped, merül, alábbszáll, ereszkedik
  • fúr, váj, ás, túr, szánt, kapar
  • elmélkedik, gondolkodik, tűnődik, meditál, elgondolkodik, végiggondol

másmilyen

névmás
  • más, másféle, másfajta, különböző, eltérő, elütő, egyébmilyen (tájnyelvi)

kitakar

ige
  • felfed, feltár, kibont, szabaddá tesz, lemeztelenít, lecsupaszít

kikerget

ige
  • eltávolít, kidob, kiutasít, kitesz, kihajít, kirúg, kiűz, elűz, kizavar, kicsap, kipenderít, kirak, kitúr, kitaszít, kiebrudal, kipofoz (bizalmas), kiseprűz, kikorbácsol, kikancsukáz (régies), kirudal (régies), kidorongol (régies), kicokigat (tájnyelvi), kicúcál (tájnyelvi)
  • (ellenséget): kiver, kiűz

konok

melléknév
  • makacs, önfejű, akaratos, csökönyös, nyakas, megátalkodott, hajthatatlan, hajlíthatatlan, eltántoríthatatlan, megingathatatlan, rugalmatlan, rendíthetetlen, kérlelhetetlen, megrögzött, keményfejű, fafejű, keménynyakú, vastagnyakú, dacos

manifesztáció

főnév
  • kinyilatkoztatás, kijelentés, deklaráció
  • megnyilvánulás, érvényre juttatás, felszínre juttatás
  • tüntetés, demonstráció

kivasal

ige
  • kisimít, kiegyenget, kimángorol (régies)
  • (pénzt vkitől): kicsikar, kiprésel, kiszorít, kierőszakol, kivág (szleng)

karburátor

főnév
  • porlasztó, gázosító

kormánykerék

főnév
  • kormány, kormánymű, volán (idegen)

másfél

számnév
  • egy és fél, kettedfél (régies)