hunyó szinonimái

melléknév
  • kialvóban levő
  • lehanyatló, leáldozó, eltűnő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pária

főnév
  • kaszton kívüli, érinthetetlen, megvetett (személy)

tarhonya

főnév
  • gombóta (régies), hadtápsörét (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hunyó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hív, hí

ige
  • szólít, rendel, hivat, idéz, invitál, meghív, szól, kér, odaint, odafüttyent, odacsődít, küld (valakiért), értesít, odacitál, kittyeget (tájnyelvi)
  • (munka): vár, csábít, csalogat, szólít, vonz, késztet (valamire), sürget (valamire)
  • felhív, telefonál, csörög (valakinek) (bizalmas), jelentkezik
  • nevez, elnevez, megnevez, keresztel, címez, szólít
  • említ
  • (szaknyelvi): aduz, aduzik, játszik
  • előhív (fényképet)

háborúzik

ige
  • háborút visel, hadakozik, harcol, csatározik, verekszik
  • veszekszik, perlekedik, viszálykodik

gyepű

főnév
  • sövény, kerítés
  • határ, határsáv, országhatár

forgópisztoly

főnév
  • revolver, pisztoly

hosszúkás

melléknév
  • hosszúdad, hosszacska, hosszúka, nyújtott, elnyújtott

irt

ige
  • pusztít, elpusztít, eltávolít, gyilkol, öl, megsemmisít, kiszaggat, kivág, nyes (régies), vagdal (régies)
  • megszüntet

retorika

főnév
  • (szaknyelvi): szónoklattan, ékesszólástan, beszédművészet, szónoklás, ékesszólás
  • (bizalmas): hatásvadászat, mellébeszélés
  • szónokiasság, szónoki fogás

felfedez, fölfedez

ige
  • észrevesz, talál, lel, rábukkan, meglát, felderít, megpillant, felismer, rájön, ráakad, nyitjára akad
  • feltár, felkutat, napvilágra hoz, közzétesz
  • megalkot, megteremt, létrehoz
  • (régies): felfed, leleplez

fekély

főnév
  • ulcus (szaknyelvi), tályog, sipoly, gennyedés, gyűlés (bizalmas), kelés, kelevény (régies), gyülevény (régies), fene (régies), tarjag (régies), torongy (régies), kolis (régies), bitonya (régies), süly (régies), csuma (tájnyelvi)

csonkol

ige
  • visszavág, kurtít, nyes
  • levág, eltávolít, amputál (szaknyelvi), reszekál (szaknyelvi)

felötlik, fölötlik

ige
  • eszébe villan, felvillan, felmerül, átsuhan, átvillan, feltámad, felböffen (tájnyelvi)
  • szembetűnik, szembeötlik, szembeszökik, kirí, szemet szúr

izgatottság

főnév
  • izgalom, várakozás
  • lelkesedés, láz, hév, elragadtatás, eufória, ujjongás, eksztázis
  • ingerültség, nyugtalanság, nyughatatlanság, türelmetlenség, idegesség, zaklatottság, felindulás, excitáció (idegen), nervozitás (idegen)

káprázat

főnév
  • látomás, vízió, álom, érzékcsalódás, tünemény, szemfényvesztés, illúzió, kápra (régies), képzelődés, ábrándkép, csalkép (régies)
  • (régies): bűvölés, varázslás, varázslat

kulcsol

ige
  • átfog, átfon, átölel, átnyalábol
  • összetesz, összekulcsol

kisegít

ige
  • kihúz, kivonszol, kivisz, kiemel, kivezet, kisegél (tájnyelvi), kiszabadít, kiment
  • felkarol, szót emel, támogat, gyámolít, pártfogol
  • segédkezik, segítséget nyújt
  • kölcsön ad

hurok

főnév
  • kötés, csomó, bog, szem, csimbók, pányva
  • tőr, kelepce, csapda, cekle (régies)

hirtelenszőke

melléknév
  • lenszőke, világosszőke, platinaszőke, kenderhajú, szöszi, szöszke, kese (tájnyelvi), baláj (tájnyelvi)

indiai

melléknév, főnév
  • hindu, indus (régies), ind

kinyír

ige
  • kivág, kimetsz, kinyes
  • (szleng): eltávolít, tönkretesz, kitúr, kifúr (bizalmas)
  • (szleng): megöl, megsemmisít, elhallgattat, meggyilkol, elpusztít, lemészárol (szleng), elintéz, likvidál (idegen), kiiktat (szleng), lekaszabol, letaglóz, elbánik (valakivel), eltesz láb alól, másvilágra küld

idejekorán

határozószó
  • idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
  • idő előtt, korán, kelletekorán (régies)

hajfürt

főnév
  • hajtincs, tincs, lokni, hajcsomó, huncutka, csiga, tekervény (régies)

intézkedés

főnév
  • eljárás, lépés, beavatkozás
  • rendszabály, utasítás, rendelet, szabályzat, határozat, végzés, rendelkezés, parancs, meghagyás, előírás, diszpozíció (szaknyelvi), regula (régies), ordré (régies)

kirohan

ige
  • kifut, kiszalad, kiront, kiszáguld, kirobog, kitódul, hanyatt-homlok kifut
  • kitör, kinyomul, kicsap, kiront
  • kifakad, kitör, rátámad, nekiugrik, nekitámad, felfortyan, torkának ugrik