csonkol szinonimái

ige
  • visszavág, kurtít, nyes
  • levág, eltávolít, amputál (szaknyelvi), reszekál (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

metró

főnév
  • földalatti, mélyvasút

többség

főnév
  • zöm (választékos), javarész, majoritás, túlerő, túlsúly, pluralitás (idegen)(idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csonkol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csatlakozik

ige
  • csapódik, szegődik, betársul, társul, beáll, kapcsolódik, bekapcsolódik, belekapcsolódik, követ (valakit), szövetkezik, áll (valakibe), pártol (valakibe), tart (valakivel)
  • egyetért, pártjára áll, (véleményt) oszt, (véleményben) osztozik, egy véleményen van
  • (út): belekapcsolódik, beletorkollik, belefut, érintkezik, összefut
  • (alkatrész): kapcsolódik, illeszkedik, összeköt

biciklizik

ige
  • kerékpározik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik, tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas)
  • (szleng): közösül

beszagol

ige
  • beleszagol, beleszimatol, beszaglász
  • benéz, bemegy, betér, beugrik, beszalad

automata II.

melléknév
  • önműködő, automatikus, önjáró

csillagos

melléknév
  • csillagfényes, csillagokkal telehintett, csillagozó (régies), csillagsugaras (választékos)
  • csillagdíszes, csillagmintás

dög

főnév
  • hulla, holttest, tetem
  • (szitokszóként): állat, rohadék, szemét
  • (szleng): lány, nő
  • (tájnyelvi): dögvész, pestis, döghalál, dögmirigy (régies)
  • járvány, ragály, betegség
  • (jelzőként): nagyon, kutya, pokoli, szörnyű

kulcs

főnév
  • megoldás, megfejtés, nyitja (valaminek), formula, kód, rejtjel
  • számítási alap

alázat

főnév
  • tisztelet, hódolat, deferencia (régies)
  • meghajlás, főhajtás

akármeddig

határozószó
  • bármeddig

altató I.

melléknév
  • álmosító, álomhozó
  • kábító, narkotizáló (szaknyelvi)
  • nyugtató, andalító, zsongító

duzzadt

melléknév
  • püffedt, puffadt, dagadt, táskás, ödémás, dudoros, pufók, kidudorodott, feszes, feszülő (has), duzma (tájnyelvi), duzmadt (tájnyelvi)
  • (ajak): húsos, telt, duzzadó, vastag
  • degesz, tele, tömött

elemel

ige
  • félretesz, levesz, áttesz, átemel
  • eltulajdonít, elvesz, elszed, ellop, elcsen, eloroz, elcsór (szleng), megfúj (szleng), megcsap (bizalmas), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), elcsakliz (bizalmas), elköt, elhappol (szleng)

félrehív

ige
  • félreszólít, elszólít, elhív, magához kér

érdekesség

főnév
  • furcsaság, különlegesség, kuriózum, színfolt, kuriozitás, nevezetesség, attrakció, látnivaló, látványosság

csoport

főnév
  • csoportosulás, csapat, munkaközösség, tömörülés, team (idegen), társaság, kompánia, grupp (bizalmas), trupp (régies), brancs (bizalmas), bagázs, banda, sereg, raj, sokaság, falka (pejoratív), galeri, klán, klikk
  • együttes, kör
  • turnus

csapatosan

határozószó
  • csapatostul, csoportostul, csoportosan, seregesen, seregestül, tömegesen, együtt, együttesen, mindnyájan, mindannyian, falkástul (tájnyelvi)

dicsér

ige
  • méltányol, elismer, méltat, bókol, hízeleg, dicsőít, dicshimnuszokat zeng, a dicséretét zengi (valakinek), magasztal, istenít, rajong (valakiért), áradozik, lelkesedik (valakiről), glorifikál (választékos), tömjénez Sz: ódákat zeng (valakiről); babért fon a homlokára (választékos)(szleng)

én II.

főnév
  • ego (idegen), egyéniség, személyiség

csúszó-mászó

melléknév
  • szolgalelkű, alázatoskodó, meghunyászkodó, tányérnyaló, talpnyaló, hajbókoló, hízelgő, tömjénező, bókoló, nyalós, nyalizós, gerinctelen, jellemtelen

bizonyítás

főnév
  • megerősítés, alátámasztás, igazolás, indoklás, hitelesítés, tanúság, demonstráció, okfejtés, dokumentáció, argumentáció (idegen), okvetés (régies), érvelés, beigazolás, bizonylat, bizonyíték
  • (tudományos) levezetés

divat

főnév
  • módi (régies), szokás, kortünet, gyakorlat
  • (régies): becs, érdem

épség

főnév
  • teljesség, integritás (idegen), sértetlenség, hiánytalanság, csorbítatlanság, érintetlenség, tökéletesség