hív, hí szinonimái

ige
  • szólít, rendel, hivat, idéz, invitál, meghív, szól, kér, odaint, odafüttyent, odacsődít, küld (valakiért), értesít, odacitál, kittyeget (tájnyelvi)
  • (munka): vár, csábít, csalogat, szólít, vonz, késztet (valamire), sürget (valamire)
  • felhív, telefonál, csörög (valakinek) (bizalmas), jelentkezik
  • nevez, elnevez, megnevez, keresztel, címez, szólít
  • említ
  • (szaknyelvi): aduz, aduzik, játszik
  • előhív (fényképet)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

megalázkodik

ige
  • hajlong, megalázza magát, hódol, leereszkedik, meghunyászkodik, Canossát jár, alázatoskodik, csúszik-mászik, talpat nyal, hajbókol, meghajol, porban csúszik (valaki előtt), lefekszik (valakinek) (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hív, hí szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hegy1

főnév
  • magaslat, bérc (régies)

gyakorlatilag

határozószó
  • jóformán, lényegében, úgyszólván, voltaképpen, jószerével
  • majdnem, csaknem, már-már
  • tényszerűleg, ténylegesen, praktikusan (választékos), praktice (idegen)

gnóm

főnév
  • törpe, torzszülött, manó

fiaskó

főnév
  • kudarc, bukás, balsiker, sikertelenség, vereség, csőd, felsülés

hidegpadló

főnév
  • cementpadló, műkő
  • kőpadló

ijed

ige
  • riad, retten

ratifikál

ige
  • (szaknyelvi): törvénybe iktat, becikkelyez, jóváhagy, megerősít, érvénybe helyez, szentesít, érvényesít, elismer

fasizmus

főnév
  • nemzetiszocializmus, hitlerizmus, nácizmus
  • rasszizmus, antiszemitizmus

ezen

melléknév
  • ez, emez, eme, e

csatlakozik

ige
  • csapódik, szegődik, betársul, társul, beáll, kapcsolódik, bekapcsolódik, belekapcsolódik, követ (valakit), szövetkezik, áll (valakibe), pártol (valakibe), tart (valakivel)
  • egyetért, pártjára áll, (véleményt) oszt, (véleményben) osztozik, egy véleményen van
  • (út): belekapcsolódik, beletorkollik, belefut, érintkezik, összefut
  • (alkatrész): kapcsolódik, illeszkedik, összeköt

feldől, földől, feld

ige
  • felborul, felbillen, felbukik, felfordul, eldől, ledől (farakás), elborul (tájnyelvi)

indoklás

főnév
  • megokolás, alátámasztás, értelmezés, kifejtés, magyarázat, bizonyítás

jogosulatlan

melléknév
  • illetéktelen, jogtalan, kalóz-
  • törvénytelen, megalapozatlan, indokolatlan, megokolatlan, alkotmányellenes, igazságtalan, motiválatlan, illegitim (idegen)(idegen)

köt

ige
  • csomóz, bogoz, hurkol, kötöz, odaerősít, rögzít
  • (tájnyelvi): megront
  • (virágot, csokrot, koszorút) fűz
  • szilárdít, tömörít
  • szilárdul, ragad, összetart
  • ott tart, kényszerít
  • kapcsol (valakihez, valamihez), odaláncol (valakihez)
  • (eskü) visszatart, kötelez
  • (valamihez): függővé tesz (valamitől)
  • (kapcsolatot): létrehoz

kihasználás

főnév
  • hasznosítás, utilizáció (idegen), felhasználás, kiaknázás
  • pumpolás, visszaélés, kizsigerelés, kiszipolyozás, élősködés

hivatalsegéd

főnév
  • pedellus (régies), altiszt, szolga, törvényszolga, kifutó, kihordó, kézbesítő, küldönc

háziipar

főnév
  • bérmunka, bedolgozói ipar

hüllő

főnév
  • csúszómászó, hidegvérű
  • (jelzőként): alávaló, aljas, alattomos

kienged

ige
  • kiereszt, kibocsát, szabadon bocsát, kiszabadít, elenged, szabadon enged, szabadon ereszt, szabadlábra helyez, felszabadít, megszabadít, szabaddá tesz, kiszalaszt, kiszalajt (tájnyelvi)
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • kioldoz, kibont, kibogoz
  • (ruhát): bővít, tágít, kiereszt
  • megenyhül, felolvad, felenged

honfi

főnév
  • (régies): hazafi, patrióta, honbarát (régies)
  • honpolgár, hontárs, honfitárs

gyengéd, gyöngéd

melléknév
  • figyelmes, kíméletes, tapintatos, diszkrét
  • szeretetteljes, becéző, kedveskedő, szubtilis (régies), szerető
  • szelíd, lágy, finom
  • anyai, együttérző
  • szerelmes

idő

főnév
  • időszak, kor, korszak, időköz, időtartam, intervallum, fázis, periódus, ciklus
  • időpont, időhatár, terminus
  • élettartam, életkor, életidő (régies)
  • korhatár
  • időszámítás, időmérés, időjelzés
  • időjárás, ájer (tájnyelvi)
  • igeidő, tempus (szaknyelvi)

kígyóvonal

főnév
  • hullámvonal, szerpentin (idegen)
  • meander (idegen)