iglice szinonimái

főnév
  • tövises iglice, ekeakadály, ekenyűg, eketartófű, iglicetüsök, igrictüske, istenátkozta-tüske, ökörgúzs

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

retorika

főnév
  • (szaknyelvi): szónoklattan, ékesszólástan, beszédművészet, szónoklás, ékesszólás
  • (bizalmas): hatásvadászat, mellébeszélés
  • szónokiasság, szónoki fogás

páncélautó

főnév
  • páncélgépkocsi, páncélszekrény (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a iglice szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzávetőleg

határozószó
  • körülbelül, megközelítőleg, mintegy, csaknem, hozzávetőlegesen, nagyjából, approximatíve (idegen), cirka (bizalmas), kábé (bizalmas)

hallgatólagos

melléknév
  • kimondatlan, implicit (szaknyelvi), beleértett, bennefoglalt, fenntartásos, burkolt, rejtett, titkos(idegen)

hadiözvegy

főnév
  • katonaözvegy, háborús özvegy

fuvaroz

ige
  • szállít, szállítmányoz, transzportál (idegen), fuvarol (tájnyelvi), szekerez (régies), talicskázik
  • (valakit): visz, kocsiztat, kísér

idegfeszítő

melléknév
  • idegtépő, idegborzoló, idegőrlő, izgalmas, izgató
  • kimerítő, fárasztó

javulás

főnév
  • jobbulás, tökéletesedés, csiszolódás, pallérozódás, nemesedés, okosodás, finomodás
  • fellendülés, fejlődés, haladás, előrejutás(idegen)
  • (emberé): gyógyulás, lábadozás, erősödés, felépülés
  • (sebé): behegedés, hegesedés, varasodás, tisztulás
  • (időjárásé): enyhülés, melegedés

rotyog

ige
  • fortyog, fő, fől, fötyög (tájnyelvi), roszog (tájnyelvi), rityeg-rotyog (tájnyelvi)
  • (szleng): szellent, púzik (bizalmas), elszólja magát (tréfás)

félős

melléknév
  • félénk, ijedős, gyáva, aggódó, rettegő, bátortalan, riadt, félszeg, szégyenlős, visszariadó, pipogya, bizonytalan, óvatos, szorongó, tartózkodó, félékeny (tájnyelvi), félelmes (régies), majrés (szleng), beszari (durva)

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

deklamál

ige
  • szaval, előad, szónokol

fémmunkás

főnév
  • vasmunkás, vasas (bizalmas)

jogosítvány

főnév
  • meghatalmazás, jogkör, hatáskör, illetékesség, jogosultság, megbízás, mandátum (szaknyelvi)
  • engedély, felhatalmazás, koncesszió (szaknyelvi)
  • vezetői engedély, jogsi (bizalmas)

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

lampion

főnév
  • papiroslámpa

kivet

ige
  • kidob, kihajít, eltávolít, kipenderít, kilódít, kihány
  • kiközösít, kitaszít, kilök, kizár, száműz
  • kikerget, kiseprűz
  • (régies): kilő
  • (hálót): kifeszít
  • (valakire valamit): kiszab, kiró, előír, megállapít, kimér
  • megjósol, megjövendöl

ihlet1

főnév
  • sugallat, inspiráció, lendület, tűz, alkotóerő

hóvirág

főnév
  • fehér tavaszika, Gergely-napi virág, hócsepp, árvavirág (régies), berkikata (tájnyelvi), gyolcsvirág (tájnyelvi), havadi (tájnyelvi), hólak (tájnyelvi)

ismérv

főnév
  • ismertetőjegy, ismertetőjel, kritérium, megkülönbözető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen), kórtünet, tünet

kitaszít

ige
  • kizár, kirekeszt, kivet, kitúr, kilök, kidob, kirak, kirúg (bizalmas), kicsap, kilódít, kikerget, kitesz, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, kitoloncol, kitelepít, száműz, kitaszint (tájnyelvi), kizurpál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): elbánik (valakivel), kitol (valakivel) (bizalmas)

incselkedik

ige
  • (valakivel): dévajkodik, enyeleg, kacérkodik, kokettál, cicázik, évődik, bolondozik, élcelődik, pajzánkodik, böllenkedik (tájnyelvi), kacérozik (tájnyelvi)
  • kötődik, gonoszkodik, huncutkodik, ugrat, heccel, ingerel, bosszant

hangol

ige
  • egyeztet, beállít, hozzáigazít, koordinál

izmosodik

ige
  • erősödik, acélosodik, izmosul, köpcösödik (régies)
  • (kapcsolat): elmélyül, megszilárdul
  • erősödik, fejlődik, gazdagodik, gazdagszik

kívánatos

melléknév
  • vonzó, csábító, hívogató, gusztusos, étvágygerjesztő, ingerlő, ínycsiklandozó, nyálcsordító
  • csinos, szemrevaló, csábos, érzéki, erotikus, szexi (bizalmas), kihívó
  • ajánlatos, szükséges, helyes, helyénvaló, illő, illendő, ildomos, megfelelő