megparancsol szinonimái

ige
  • elrendel, meghagy, parancsba ad, parancsot ad, rendelkezik, utasít, kiad (parancsot), megszab, felhív, felszólít, lelkére köt, meghagyakol (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cakk

főnév
  • fog, fogazás, csipkézés
  • (régies): hajhullám, hajfürt
  • cangli (tájnyelvi)

szélroham

főnév
  • széllökés, léglökés, szélfújás, fuvallat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megparancsol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghajlás

főnév
  • görbülés, billenés, horgadás, görbedés, meggörbülés
  • bókolás, pukedli (régies), hajlongás, főhajtás, térdhajtás, tiszteletnyilvánítás, üdvözlés
  • alázat
  • tudomásulvétel, belenyugvás, engedékenység, engedelmesség

leromlik

ige
  • lefogy, lesoványodik
  • legyengül, sorvad, lesatnyul (tájnyelvi), lerosszul (tájnyelvi)
  • elértéktelenedik, értéktelenné válik
  • csökken, hanyatlik

lehetőség

főnév
  • alkalom, mód, körülmény, út, pályatér (régies)
  • verzió
  • esély, kilátás, remény, távlat, út, tér, alternatíva, kifutás (bizalmas), történhetőség (régies), valószínűség, sansz (bizalmas), posszibilitás (idegen), eventualitás (idegen), ándung (régies), virtualitás (régies)

köszöntő II.

főnév
  • jókívánság, köszöntés, üdvözlés, üdvözlet

meglehetős

melléknév
  • elfogadható, tűrhető, elviselhető, épkézláb, maradható (tájnyelvi), szenvedő (régies), passzábilis (idegen)
  • megjárja
  • elég, elegendő, elégséges, valami, némi, kielégítő, kellő, megüti a mértéket, jókora

mérőedény

főnév
  • mérce, bádog (tájnyelvi), menzúra (idegen), mérték

vonzó

melléknév
  • érdekes, érdekfeszítő, izgalmas, lebilincselő, megragadó, lenyűgöző
  • csinos, takaros, kellemes, bájos, jóképű, jóvágású, szemrevaló, mutatós, nett, tetszetős, rokonszenves, szimpatikus, megnyerő, attraktív (idegen), megejtő, ellenállhatatlan, kívánatos, hódító
  • csábító, kecsegtető, bizalomkeltő, előnyös, hívogató
  • kies (régies), gyönyörködtető, káprázatos, varázslatos, elbűvölő, megragadó, fenséges, lélegzetelállító
  • mágneses, delejes, hipnotikus
  • ízléses, gusztusos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő

kinyújt

ige
  • kiad, kitesz, kihelyez, kirak, kitol, kinyom, kilök, kidug, (nyelvet) kiölt, (mellkast) kifeszít, (testet) kinyújtóztat, (kart) kitár
  • kiegyenesít, meghúz, feszít, húz, feszesre húz
  • kiszélesít, kibővít, megnövel, kitágít, megnagyobbít, kisodor (tésztát), hengerel, ellapít (régies), laposít (tájnyelvi), (tésztát) elsikál (tájnyelvi), (pulóvert) kitágít
  • (időtartamot): meghosszabbít, prolongál

kijózanodik

ige
  • kitisztul a feje, magához tér, magához jön (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)
  • lehiggad, észre tér, lecsillapodik

hanyadik, hányadik

névmás
  • mennyiedik?, melyik?
  • milyen sokadik?

kitép

ige
  • kiránt, kihúz, kiszed, kiszakít, kiszaggat
  • kivesz, kiragad
  • kiirt, kiöl, kitöröl

mikrofon

főnév
  • megafon, beszélő

nagyjavítás

főnév
  • nagytatarozás, generáljavítás, generálozás, főjavítás

csakhogy I.

kötőszó
  • azonban, de, hanem, ám (választékos), ámde
  • sőt, mi több

pofon

főnév
  • pofoncsapás, pofonütés, arculcsapás, arculütés, ütés, legyintés, csárdás (bizalmas), füles (bizalmas), nyakleves (bizalmas), tasli (bizalmas), flemm (szleng), poflé (régies), pofleves (régies), macsali (tájnyelvi), frász (bizalmas), sima (szleng), plecsni (szleng), koki (szleng), átszálló (szleng), maflás (szleng)
  • megszégyenítés, megalázás, megaláztatás

önbecsülés

főnév
  • önérzet, öntudat, büszkeség

megpofoz

ige
  • felpofoz, megver, felképel, pofon üt, arcul üt, pofoz, nyaklevest ad (bizalmas), bérmál (tájnyelvi), fejbekel (tájnyelvi), megnyakal (tájnyelvi), lekever egyet (bizalmas), ad egy fülest (bizalmas), beakaszt egyet (szleng), bemos egyet (szleng), betámaszt egyet (szleng)

megfoszt

ige
  • elvesz, elragad, elüt, kizsebel (bizalmas), megkopaszt, meghámoz (szleng), kifoszt, megtolvajol (tájnyelvi), kirabol, kiforgat, kisemmiz

melléfogás

főnév
  • tévedés, hiba, baklövés, balfogás, gikszer (bizalmas), malőr (bizalmas), botlás, ballépés, baki

osztó I.

melléknév
  • disztributív (idegen), bontó, tagoló

megszégyenít

ige
  • szégyenbe hoz, dehonesztál, szégyenkezésre késztet, megaláz, meggyaláz, leéget (bizalmas), lejárat, leforráz, kipellengérez, szégyenpadra ültet, megbélyegez, rápirít, lebecsmérel, gyaláz, bepiszkít, besároz, szidalmaz, kicikiz (szleng), arcáz (régies)
  • szégyent hoz (valakire), megcsúfol, csúffá tesz, nevetségessé tesz, blamál (idegen), blamíroz (idegen) Sz: pellengérre állít; ráadja a vizes inget
  • felülmúl, túltesz (valakin), túlszárnyal, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas)

letör

ige
  • (virágot): leszakít, leszakaszt, leszakajt (tájnyelvi), letép
  • (lázadást): elfojt, megdönt, elnyom, megfékez, szétver, eltipor, vérbe fojt, széjjelzúz, tönkrezúz
  • megszüntet, véget vet, felszámol,
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megsemmisít, lever, megráz, földhöz vág, deprimál, indiszponál (idegen), elkedvetlenít, elszontyolít, porig sújt, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng), lepadlóz (szleng)
  • (árat): mérsékel, csökkent

menlevél

főnév
  • kísérőlevél, menetlevél
  • (régies): menedéklevél, nyugta (régies)
  • védlevél

öltözet

főnév
  • ruházat, ruha, ruhanemű, toalett, viselet, gála, ornátus (idegen), öltözék, mez, ancúg (bizalmas), kosztüm, szerelés (szleng), szerkó (szleng), cucc (bizalmas), bőr (szleng)