ráhajt1 szinonimái

ige
  • odahajt, odaterel, ráterel, odairányít
  • odakormányoz, odavezet, rágördül, rágurul
  • (bizalmas): rákapcsol (bizalmas), ráver (bizalmas), belehúz (bizalmas)
  • (régies): sarkall, ösztökél, ösztönöz, indít, késztet

ráhajt2 szinonimái

ige
  • (fejet): ráfektet, rátesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kizsebel

ige
  • meglop, megrabol, megkárosít, elvesz, megfoszt (valamitől), kifoszt
  • kirámol, megkopaszt (bizalmas), kipakol (szleng), kicsontoz (szleng)

züllik

ige
  • süllyed, csúszik, romlik, hanyatlik, rossz útra tér, lejtőre jut
  • lumpol (bizalmas), korhelykedik, dőzsöl, tivornyázik, kocsmázik, éjszakázik, dorbézol, mulatozik, vigad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ráhajt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

prém

főnév
  • szőrme, bunda, gerezna
  • szőrzet

összeránt

ige
  • összehúz, összevon, összekap
  • (szemöldököt): összeráncol, összevon

őrjít

ige
  • felzaklat, dühít, tébolyít, őrületbe kerget

nővér

főnév
  • leánytestvér, nőtestvér, néne (tájnyelvi)
  • nővérke, ápolónő, betegápolónő, gondozónő, asszisztensnő
  • apáca, szerzetesnő, soror (régies)

pusztító

melléknév
  • romboló, megsemmisítő
  • ádáz, dühöngő, tomboló, borzasztó, iszonyatos
  • vad, kegyetlen, könyörtelen, esztelen, barbár, vandál
  • gyilkos, halálos, öldöklő, vérengző, vérszomjas
  • ártalmas, káros, mérges, mérgező, toxikus (szaknyelvi)

ritmikus

melléknév
  • ütemes, ritmusos, mértékes

mindenesetre

határozószó
  • okvetlenül, kétségkívül, bizonyosan, bizonyára, feltétlenül, mindenképpen, bizonnyal

merít

ige
  • mer, szed, kanalaz
  • kiemel, kivesz, felhúz
  • márt, áztat
  • alábuktat, megmerít, elsüllyeszt
  • (választékos): döf, szúr, bök, márt (választékos)
  • (valahonnan): átvesz, kap

kölcsönkér

ige
  • kölcsönbe kér, kölcsönvesz, kölcsönöz, elkér, igényel, kéreget, kölcsönkéreget (pejoratív), koldusoskodik (pejoratív), kunyerál (szleng), darizik (szleng), pumpol (bizalmas)

motívum

főnév
  • indíték, indítóok, indok, indíttatás, hajtóerő, motiváció, rugó
  • alapelem, elem, figura (táncban), dallam (zenében), melódia
  • mintázat, rajzolat, díszítmény, díszítés, dísz, minta

rosszul

határozószó
  • cefetül, kutyául, ebül, gyöngén, balul, csehül, rútul, cseszettül (tájnyelvi), sehogy se (tájnyelvi)
  • helytelenül, tévesen, hibásan, alaptalanul, hamisan

sokszorosít

ige
  • másol, másolatot készít, lehúz (bizalmas)
  • rotáz (választékos), stencilez, fénymásol, xeroxoz

feltáratlan, föltára

melléknév
  • rejtett, lappangó, latens (idegen)
  • titkolt, leplezett, palástolt

termék

főnév
  • gyártmány, iparcikk, cikk, termés, produktum (idegen), készítmény, áru, termelvény (régies), származék, eredmény, alkotás, gyümölcse (valaminek)

szipka

főnév
  • szopóka
  • (szleng): láb, virgács (szleng)

ráirányít

ige
  • nekiszegez, rászegez, ráfog, rátart
  • ráterel

potyog

ige
  • hull, hullik, hulladoz, esik
  • pereg
  • bukdosik (tájnyelvi), el-elesik

reneszánsz

főnév
  • újjászületés, újjáéledés

szidás

főnév
  • szidalom, szidalmazás, szemrehányás, dorgálás, pirongatás, korholás, lelkifröccs (bizalmas), szapulás, feddés, fejmosás (bizalmas), megrovás, dörgedelem, ócsárlás, ledorongolás (bizalmas), kiosztás (bizalmas), leszúrás (szleng), letolás (bizalmas), lebaszás (durva)

rásüt

ige
  • (bélyeget): ráüt, rányom, ráéget
  • ráfog, ráken, ráhazudik (régies), rámond (régies)
  • rávilágít, rátűz, ráragyog

ösztönös

melléknév
  • ösztönszerű, öntudatlan, instinktív (idegen), spontán, automatikus, gépies, intuitív (idegen), önkéntelen, akaratlan, szándéktalan

retúrjegy

főnév
  • retúr (bizalmas), menettérti jegy

színpadi

melléknév
  • színi, színházi
  • színészi
  • színpadias, mesterkélt, színészkedő, őszintétlen, teátrális