hetilap szinonimái

főnév
  • magazin, újság, lap

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

barka

főnév
  • beske (tájnyelvi), pimpó (régies), cicamaca (tájnyelvi)

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hetilap szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

határérték

főnév
  • limes (szaknyelvi), küszöb, extrémum (szaknyelvi)

gombház

főnév
  • gomblyuk
  • csecsebecse

ganéj, ganaj

főnév
  • gané, szar (durva), ürülék, trágya, bélsár, bélváladék (szaknyelvi), fekália (szaknyelvi), excrementum (szaknyelvi), csúnyaság, undokság, emésztet (régies), emésztmény (régies), piszok, lepény (tájnyelvi)
  • mocsok, szenny, kosz
  • trágyadomb
  • istállótrágya, tőzeg (régies)
  • (jelzőként): ellenszenves, alávaló, gyalázatos, mocsok, hitvány

félvállról

határozószó
  • lekicsinylően, leereszkedően, lenézően, foghegyről, foghegyen (tájnyelvi), fitymálva, fitykén (tájnyelvi), magas lóról, lóhátról, hetykén, lekezelően, fölényesen, fölényeskedve, hányaveti módon, hányaveti módra

hegemónia

főnév
  • fölény, uralom, vezérszerep, vezető szerep, fensőbbség

hűséges

melléknév
  • hű, hív (régies), megbízható, ragaszkodó, állhatatos, kitartó, odaadó, lojális, elmaradhatatlan, tántoríthatatlan, szilárd, rendíthetetlen

ráfordít

ige
  • rázár, bezár, rácsavar, elfordít, lezár, becsuk, bereteszel
  • (tekintetet): ráirányít, ráemel
  • befektet, beruház, rááldoz, áldoz, rászán
  • rákölt, rápazarol, belefektet (tájnyelvi)

extra

melléknév
  • soron kívüli, rendkívüli, különleges, különös, furcsa, sajátos
  • saját, külön
  • többlet, ráadás, pót

eset

főnév
  • történés, történet, esemény, sztori (bizalmas), história, affér (bizalmas), incidens, mozzanat, ügy, kázus (idegen), dolog, tény
  • zsáner (bizalmas)
  • alkalom, helyzet, példa

cipőhúzó

főnév
  • cipőkanál

fedett

melléknév
  • zárt, védett, letakart, betakart
  • fedeles

igazgató II.

főnév
  • direktor, vezető, ügyvezető, menedzser, diri (bizalmas), góré (szleng), diktátor (szleng), bogozgató (szleng), főmufti (szleng), igazgatyó (szleng), izgató (szleng)
  • karmester

járatos

melléknév
  • bejáratos, ismerős, otthonos, bennfentes
  • jártas, tájékozott, tapasztalt, gyakorlott, szakavatott, hozzáértő, verzátus (régies)
  • használatos, divatos, közkeletű, közismert, elterjedt

kova

főnév
  • kovakő, tűzkő, flint (régies), tűzélesztő (régies), silex (szaknyelvi)
  • (régies): szilícium

kibukik

ige
  • kiesik, kibucskázik (tájnyelvi), kibillen
  • előtűnik, kibukkan
  • megbukik, osztályt ismétel

hetyke

melléknév
  • kihívó, fölényes, büszke, kevély, rátarti, elbizakodott, öntelt, fennhéjázó, gőgös, dölyfös, fityóros (tájnyelvi)
  • pimasz, neveletlen, tiszteletlen, nyegle, illetlen, szemérmetlen, impertinens (régies), feleselő
  • legényes, kackiás, karakán, snájdig (régies), délceg, peckes, nyalka, huszáros, betyáros (régies), gangos (tájnyelvi), badár (tájnyelvi), dúcos (tájnyelvi), kivágós (tájnyelvi) Sz: félretette csákóját

hasonít

ige
  • magába olvaszt, befogad, bekebelez, asszimilál

horzsol

ige
  • dörzsöl, karcol, karmol, dörgöl, koptat, görgöl (régies), csiszol, hörzsöl (tájnyelvi), hörzsikel (tájnyelvi)

kezdeményez

ige
  • javasol, javall, megindít, elindít, lanszíroz (idegen), szervez, alapít, létesít, iniciál (idegen), indítványoz, szorgalmaz
  • megteszi az első lépést

hirdetőtábla

főnév
  • faliújság, falitábla, tacepao (bizalmas)

görkorcsolya

főnév
  • kerekes korcsolya, görkori (bizalmas), göresz (bizalmas), görce (bizalmas), kori (bizalmas)

hullafáradt

melléknév
  • holtfáradt, kidöglött (durva), kimerült, elcsigázott, megviselt, rozzant, dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), totálkáros (szleng)

kibékül

ige
  • összebékül, megbékül, kiengesztelődik, békejobbot nyújt Sz: elszívja a békepipát (valakivel); elássa a csatabárdot(bizalmas)
  • elfogad
  • összhangba kerül (valamivel), megnyugszik