kibukik szinonimái

ige
  • kiesik, kibucskázik (tájnyelvi), kibillen
  • előtűnik, kibukkan
  • megbukik, osztályt ismétel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

félretesz

ige
  • oldalra rak, félrerak, szögre akaszt, ad acta tesz (idegen), skartba tesz (régies), talonba tesz, elrak, eltesz
  • abbahagy, elfektet, elodáz, levesz, elnapol, elkerül, haladékot ad
  • megőriz, spórol (bizalmas), takarékoskodik, meghagy, megtakarít, fenntart, felhalmoz, elraktároz, tárol, tartalékol, tartogat, rezervál, csuporgat (tájnyelvi), dugacsol (tájnyelvi)
  • félreállít, mellőz, háttérbe szorít, eltávolít, levált, megszabadul, elküld, elbocsát

elhibáz

ige
  • elront, eltéveszt, elvét, elbaltáz (szleng), elpuskáz (bizalmas), kihagy, eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elbarmol (szleng), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), elpackáz (bizalmas), melléfog, bakot lő, kudarcot vall, elügyetlenkedik, elhülyéskedik, elnéz
  • mellélő, mellétrafál Sz: elhibázza, mint a macska a fingást; balfogást csinál; rossz lóra tesz; eltalálja szarva közt a tőgyit; eltalálja, mint cigány a búzavetést
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kibukik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kerekedik2

ige
  • keletkezik, kél, támad, megalakul, létrejön, létesül, képződik, terem, születik, készül, kezdődik
  • ered, származik

iskolatárs

főnév
  • diáktárs, tanulótárs, osztálytárs, évfolyamtárs

indíttatás

főnév
  • késztetés, indíték, alap, motiváció, ösztönzés

hétköznap

főnév
  • munkanap, köznap, dolgosnap (tájnyelvi), mérőnap (tájnyelvi), munkásnap (tájnyelvi), művelőnap (tájnyelvi), hétinap (tájnyelvi), művesnap (régies), dologtevő nap

kettőspont

főnév
  • kólon (idegen)

kisugárzás

főnév
  • kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)

színjátszás

főnév
  • színművészet, színészet, színjáték
  • színlelés, színészkedés, alakoskodás, komédiázás, pózolás, képmutatás

gyújtogat

ige
  • lelkesít, gerjeszt
  • tűzzel játszik, pirózik (szleng), cindlázik (tájnyelvi)

gyár

főnév
  • üzem, vállalat, telep, ipartelep, fabrika (régies)

elpocsékol

ige
  • eltékozol, elveszteget, elherdál, elpazarol, elfecsérel, elprédál, elszór, elkótyavetyél, nyakára hág, elver, elabánol (tájnyelvi), elfecsel (tájnyelvi)

hajtány

főnév
  • járgány (bizalmas), vágánygépkocsi (szaknyelvi), roller (idegen), sínautó (szaknyelvi)

kiütközik

ige
  • előtűnik, megjelenik, kitör, kiserked, kinő, meglátszik
  • észrevevődik, kiderül, kiviláglik, megnyilatkozik

könyvvitel

főnév
  • könyvvezetés, számadás

megkerül

ige
  • körbejár, körüljár, körülutazik, megkerít (tájnyelvi), körülkerül
  • kikerül, elkerül, kitér, átlép, kerülő utat tesz
  • kibújik, kisiklik, mellébeszél, kerülget, köntörfalaz
  • előkerül, felbukkan, előtűnik, horogra akad, meglesz, előjön, megkapódik (tájnyelvi)

lesújtó

melléknév
  • (hír): megrendítő, elszomorító, megrázó, leverő, lesújtó, megdöbbentő, sajnálatos, fájdalmas, fatális, kétségbeejtő, lehangoló, elcsüggesztő
  • (vélemény): lebecsülő, megvető, lenéző, negatív, kritikus
  • (eredmény): rossz, pocsék (pejoratív), rettenetes

kicsavar

ige
  • kiteker, kihajt, kisrófol, kihúz, meglazít
  • kifacsar, kinyom, kiszorít, kiprésel, kisajtol, kicsur (tájnyelvi)
  • elferdít, félremagyaráz, eltorzít, kiforgat, meghamisít, megmásít (tájnyelvi), csúsztat (bizalmas)

képtelen I.

melléknév
  • alkalmatlan, gyenge, inadekvát (idegen)
  • hihetetlen, lehetetlen, abszurd, badar, illuzórikus, esztelen, fonák, érthetetlen, bizarr, groteszk, fura, értelmetlen, valószínűtlen, irracionális, képzeletbeli, kétségbevonható, felfoghatatlan, kivitelezhetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan
  • (régies): idomtalan, formátlan, iszonyú, iszonyatos, csúnya

kincstár

főnév
  • állampénztár, kincsesház (régies), kincseskamra, kincsesbánya, kincsestár, kamara (régies), tárház (régies)
  • páncélkamra, páncélszekrény, trezor (idegen), mackó (szleng)

lemerül

ige
  • alámerül, lesüllyed, alászáll, leereszkedik, lemegy, suhad (tájnyelvi)

kifizet

ige
  • megfizet, kiad (valamire), szaldíroz (idegen), kiegyenlít, leró, letesz, törleszt, rendez, visszafizet, visszatérít, megad, leszúr (szleng), leszurkol, leperkál (szleng), kiguberál (bizalmas), letejel (szleng)
  • elbocsát
  • elbánik (valakivel), elintéz

ivó

főnév
  • kocsma, italbolt, söntés, kármentő (régies), csapszék, csárda, fogadó, italmérés, lebuj (szleng), talponálló, kricsmi (szleng), csehó (szleng), köpködő (szleng)

kirekeszt

ige
  • kizár, kicsuk, elrekeszt
  • kiszorít, kitilt, kitaszít, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, távol tart, eltávolít, korlátoz, mellőz, kihagy, semmibe vesz, kiutál (szleng), kigolyóz (szleng), eliminál (idegen)

lerogy, lerogyik

ige
  • leroskad, összeroskad, összeomlik, összeomol, összedől, összerogy, összerogyik, összeroggyan, leborul, lehanyatlik, összeesik, leül, összecsuklik, földre zuhan, ledobban (tájnyelvi), letortyan (tájnyelvi)
  • elájul, elterül, kollabál (idegen)
  • leborul, letérdel, letérdepel, térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát
  • (tájnyelvi): hirtelen megérik (gyümölcs)