hullafáradt szinonimái

melléknév
  • holtfáradt, kidöglött (durva), kimerült, elcsigázott, megviselt, rozzant, dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), totálkáros (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

orv

melléknév, főnév
  • alattomos, gonosztevő

harcos I.

melléknév
  • harcias, harckedvelő, katonás, támadó, marcona, agresszív
  • kötekedő, civakodó, házsártos
  • kitartó, szívós, kemény, küzdő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hullafáradt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hisztizik

ige
  • (bizalmas): hisztériázik, dilizik, idegrohamot kap, raplizik, jelenetet rendez, rájön a bolondóra, rájön az ötperc (bizalmas), rájön a hoppáré (bizalmas)

gyürkőzik

ige
  • készül (valamire), nekikészül, nekilát, tűrődzik (régies)

gyászbeszéd

főnév
  • búcsúztató, búcsúbeszéd, halotti beszéd, sírbeszéd, emlékbeszéd, nekrológ, parentáció

fordít

ige
  • elforgat, elmozdít, penderít, pöndörít, senderít (tájnyelvi), pödörít (tájnyelvi), pördít (tájnyelvi), serdít (tájnyelvi)
  • lapoz, átvált
  • hengerít, gördít, gurít, forgat
  • borít, dönt, dűt, billent
  • csavar, csavarint, teker
  • változtat, módosít, megmásít, átalakít, átformál, más formába önt
  • (pénzt): ad, költ, áldoz, befektet, beruház, felhasznál
  • átültet, áttesz, tolmácsol

horgol

ige
  • horgacsol (régies), hekkel (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): morog, acsarog, ugat, csahol

irdatlan II.

határozószó
  • módfelett, nagyon, irdatlanul

részestárs

főnév
  • társtulajdonos, csendestárs

felenged, fölenged

ige
  • felbocsát, felereszt, fellő, kilő
  • (tájnyelvi): felhígít, felvizez
  • megenyhül, megbocsát, megengesztelődik
  • kienged, feloldódik, felolvad, felmelegedik, megenged (tájnyelvi)
  • kikapcsolódik, kipiheni magát, lazít

fejezet

főnév
  • rész, részlet, szakasz, egység, szemelvény, passzus, caput (régies), capitulum (szaknyelvi)
  • cikkely, paragrafus, pont

csodálkozik

ige
  • álmélkodik, ámul, ámuldozik, bámul, ámul-bámul, hüledezik, elhűl, elképed, szörnyülködik, furcsáll, nagyot néz, értetlenkedik, szeme-szája eláll, eláll a lélegzete, nagy szemeket mereszt, tátva marad a szája, ajnyéz (tájnyelvi), csábélkodik (tájnyelvi), bávászkodik (tájnyelvi) Sz: bámul, mint borjú az új kapura; áll, mint Bálám szamara; néz, mint Rozi a moziban; néz, mint nyuszi a nullás lisztben

felold, fölold

ige
  • elkever, szétoszlat, feloszlat, felráz
  • (köteléket): kibont, kibogoz, meglazít
  • megszabadít, eloldoz
  • hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, annullál (szaknyelvi)
  • mentesít, felment, feloldoz, abszolvál
  • (ellentétet) megszüntet, kiegyenlít
  • dekódol (szaknyelvi), átír, megfejt

itt-ott

határozószó
  • néhol, helyenként, elszórtan, szórványosan, egyes helyeken, imitt-amott, tél-túl (tájnyelvi)
  • néha, hébe-hóba, olykor-olykor, hellyel-közzel, elvétve, elütve-vétve (tájnyelvi)

kapásból

határozószó
  • azonnal, egyből, rögtön, hirtelen, hamarjában, egyszeriben, azon melegében, ex abrupto (régies), kapsiból (szleng), csípőből (szleng), helyből (bizalmas)
  • (szleng): rögtönözve, fejből, kívülről

kuckó

főnév
  • zug, zugoly (tájnyelvi), sarok, szöglet, odú, vacok, szuszkó (régies), sut (tájnyelvi), szurdik (tájnyelvi), kutli (tájnyelvi), kucik (tájnyelvi)

kirekeszt

ige
  • kizár, kicsuk, elrekeszt
  • kiszorít, kitilt, kitaszít, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, távol tart, eltávolít, korlátoz, mellőz, kihagy, semmibe vesz, kiutál (szleng), kigolyóz (szleng), eliminál (idegen)

hullámzik

ige
  • fodrozódik, gyűrűzik, kavarog, tajtékzik, ring, reng, háborog, tornyosul, buzog, hánykódik, ingadozik, fluktuál (szaknyelvi)

hipp-hopp

módosítószó
  • egyszerre, váratlanul, egyszer csak, gyorsan, hirtelen

immigrál

ige
  • bevándorol, betelepedik

kincstár

főnév
  • állampénztár, kincsesház (régies), kincseskamra, kincsesbánya, kincsestár, kamara (régies), tárház (régies)
  • páncélkamra, páncélszekrény, trezor (idegen), mackó (szleng)

ideát

határozószó
  • itt

hagyaték

főnév
  • örökség, juss (tájnyelvi), járandóság, osztályrész, örökrész
  • relikvia, maradvány (régies)

ínség

főnév
  • koplalás, éhezés, éhínség, nélkülözés, nyomor, nyomorúság, szegénység, szükség, szűkölködés, szűkösség, pénztelenség, szorultság, szerencsétlenség, megpróbáltatás, kínlódás, kínszenvedés, tengődés
  • betegség, nyavalya, kórság, senyvedés (régies)

kiradíroz

ige
  • kitöröl, kidörzsöl, kigumiz (tájnyelvi), kivakar, levakar, eltávolít, töröl, deleál