hullafáradt szinonimái
melléknév
- holtfáradt, kidöglött (durva), kimerült, elcsigázott, megviselt, rozzant, dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), totálkáros (szleng)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gyanúsít
ige
- gyanúval illet, gyanúperrel él, gyanúba vesz, inszinuál (idegen)
- vádol, hibáztat, rágalmaz, ráfog, ráken
hisztizik
ige
- (bizalmas): hisztériázik, dilizik, idegrohamot kap, raplizik, jelenetet rendez, rájön a bolondóra, rájön az ötperc (bizalmas), rájön a hoppáré (bizalmas)
gyászbeszéd
főnév
- búcsúztató, búcsúbeszéd, halotti beszéd, sírbeszéd, emlékbeszéd, nekrológ, parentáció
fordít
ige
- elforgat, elmozdít, penderít, pöndörít, senderít (tájnyelvi), pödörít (tájnyelvi), pördít (tájnyelvi), serdít (tájnyelvi)
- lapoz, átvált
- hengerít, gördít, gurít, forgat
- borít, dönt, dűt, billent
- csavar, csavarint, teker
- változtat, módosít, megmásít, átalakít, átformál, más formába önt
- (pénzt): ad, költ, áldoz, befektet, beruház, felhasznál
- átültet, áttesz, tolmácsol
felenged, fölenged
ige
- felbocsát, felereszt, fellő, kilő
- (tájnyelvi): felhígít, felvizez
- megenyhül, megbocsát, megengesztelődik
- kienged, feloldódik, felolvad, felmelegedik, megenged (tájnyelvi)
- kikapcsolódik, kipiheni magát, lazít
fejezet
főnév
- rész, részlet, szakasz, egység, szemelvény, passzus, caput (régies), capitulum (szaknyelvi)
- cikkely, paragrafus, pont
csodálkozik
ige
- álmélkodik, ámul, ámuldozik, bámul, ámul-bámul, hüledezik, elhűl, elképed, szörnyülködik, furcsáll, nagyot néz, értetlenkedik, szeme-szája eláll, eláll a lélegzete, nagy szemeket mereszt, tátva marad a szája, ajnyéz (tájnyelvi), csábélkodik (tájnyelvi), bávászkodik (tájnyelvi) Sz: bámul, mint borjú az új kapura; áll, mint Bálám szamara; néz, mint Rozi a moziban; néz, mint nyuszi a nullás lisztben
felold, fölold
ige
- elkever, szétoszlat, feloszlat, felráz
- (köteléket): kibont, kibogoz, meglazít
- megszabadít, eloldoz
- hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, annullál (szaknyelvi)
- mentesít, felment, feloldoz, abszolvál
- (ellentétet) megszüntet, kiegyenlít
- dekódol (szaknyelvi), átír, megfejt
itt-ott
határozószó
- néhol, helyenként, elszórtan, szórványosan, egyes helyeken, imitt-amott, tél-túl (tájnyelvi)
- néha, hébe-hóba, olykor-olykor, hellyel-közzel, elvétve, elütve-vétve (tájnyelvi)
kapásból
határozószó
- azonnal, egyből, rögtön, hirtelen, hamarjában, egyszeriben, azon melegében, ex abrupto (régies), kapsiból (szleng), csípőből (szleng), helyből (bizalmas)
- (szleng): rögtönözve, fejből, kívülről
kuckó
főnév
- zug, zugoly (tájnyelvi), sarok, szöglet, odú, vacok, szuszkó (régies), sut (tájnyelvi), szurdik (tájnyelvi), kutli (tájnyelvi), kucik (tájnyelvi)
kirekeszt
ige
- kizár, kicsuk, elrekeszt
- kiszorít, kitilt, kitaszít, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, távol tart, eltávolít, korlátoz, mellőz, kihagy, semmibe vesz, kiutál (szleng), kigolyóz (szleng), eliminál (idegen)
hullámzik
ige
- fodrozódik, gyűrűzik, kavarog, tajtékzik, ring, reng, háborog, tornyosul, buzog, hánykódik, ingadozik, fluktuál (szaknyelvi)
kincstár
főnév
- állampénztár, kincsesház (régies), kincseskamra, kincsesbánya, kincsestár, kamara (régies), tárház (régies)
- páncélkamra, páncélszekrény, trezor (idegen), mackó (szleng)
hagyaték
főnév
- örökség, juss (tájnyelvi), járandóság, osztályrész, örökrész
- relikvia, maradvány (régies)
ínség
főnév
- koplalás, éhezés, éhínség, nélkülözés, nyomor, nyomorúság, szegénység, szükség, szűkölködés, szűkösség, pénztelenség, szorultság, szerencsétlenség, megpróbáltatás, kínlódás, kínszenvedés, tengődés
- betegség, nyavalya, kórság, senyvedés (régies)