herkentyű szinonimái

főnév
  • furcsaság, ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas), miskulancia (bizalmas), vacak, izé (bizalmas), bizbasz (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elsekélyesedik

ige
  • (vita): ellaposodik, elposványosodik, elsilányul, eliszaposodik

egy II.

névmás
  • valamely
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a herkentyű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hasztalan I.

melléknév
  • haszontalan, meddő, hiábavaló, kárba veszett, hívságos, hiú, üres, eredménytelen, sikertelen

góc

főnév
  • központ, fészek, forrás, gócpont
  • (régies): tűzhely, kemence, kucik (tájnyelvi)
  • tűzfészek

galiba1

főnév
  • baj, bonyodalom, gond, zavar, kellemetlenség, fennakadás, malőr, kalamitás (régies), nehézség, vesződség, vesződés, hézag, bibi (bizalmas), slamasztika, gubanc (szleng), balhé (szleng), gáz (szleng)

felül, fölül1

ige
  • ráül, feltelepedik, feltelepszik, felkuporodik
  • felszáll (járműre)
  • elhisz, beugrik, bedől, lépre megy, bekapja a horgot (bizalmas), bekapja a legyet (bizalmas)

házvezetőnő

főnév
  • gazdasszony (régies), mindenes
  • bejárónő, takarítónő

hűbériség

főnév
  • feudalizmus

ráerőltet

ige
  • ráerőszakol, rákényszerít, ráoktrojál, ráimádkozik (bizalmas), rátukmál, rásóz (bizalmas), nyakába sóz, nyakába varr
  • rábír, rábeszél, elunszol (tájnyelvi), rálőcsöl (tájnyelvi)

excentrikus

melléknév
  • különc, különcködő, eredetieskedő, extravagáns, bogaras, hóbortos, szeszélyes, csapongó, szertelen, bizarr, groteszk, különleges, meglepő, rendellenes, szokatlan, abnormális
  • körhagyó (szaknyelvi)

érzésvilág

főnév
  • érzület, lelkület, érzelemvilág, kedélyvilág, lelkivilág, belvilág (régies), szív

cinikus

melléknév
  • szenvtelen, közönyös, érzéketlen, részvétlen, egykedvű, kiábrándult, kiégett, szkeptikus, hitevesztett, kétkedő, kételkedő, csúfondáros, csúfolódó, gúnyolódó
  • szemérmetlen, arcátlan, pökhendi, elvetemült

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

idült

melléknév
  • krónikus, hosszas, hosszadalmas
  • tartós
  • megrögzött, szenvedélyes, javíthatatlan

jajong

ige
  • jajveszékel, jajgat, kiáltozik, sír-rí, sírdogál, zokog, óbégat, sivalkodik, sipánkol, sivítoz (pejoratív), abajog (tájnyelvi)
  • panaszkodik, siránkozik, sopánkodik, nyafog

kotkodácsol

ige
  • kotkodál, kotkodákol, kárál, kotyog, tikácsol (tájnyelvi)

kibeszél

ige
  • elmond, elárul, kifecseg, elfecseg, kikotyog (bizalmas), kicsacsog, elpletykál, kilocsog, kisusog, kikürtöl, szellőztet, híresztel, kitereget, továbbad, hírelget (tájnyelvi), elköp (szleng) (valamiről)
  • kimagyarázkodik, kimenti magát
  • megszól, kipletykál

hetes I.

melléknév
  • hétórás (vonat)
  • hétnapos (csibe)

hasáb

főnév
  • szögoszlop (régies)
  • fahasáb, hasábfa
  • oszlop, kolumna (szaknyelvi), rovat
  • flekk (szaknyelvi)
  • prizma
  • darab
  • cikk (káposztáé) (tájnyelvi)

horizont

főnév
  • látóhatár, láthatár, szemhatár, égalj, szemkör (régies), szemsík (régies), sík
  • látókör, felfogás, gondolatvilág, színvonal, szint
  • lehetőség, perspektíva, kilátás

kéve

főnév
  • nyaláb, köteg, marok

hinta

főnév
  • hinga (régies), lóba (régies), lóga (régies), limba (tájnyelvi), lólinka (tájnyelvi), galló (tájnyelvi), hajsóka (tájnyelvi), hilinta (tájnyelvi), gallóka (régies), libikóka, mérleghinta

göngyöl

ige
  • csavar, begöngyöl, burkol, teker, tekercsel, tűr, patyol (régies), bugyolál, bónyál (tájnyelvi), csombolyít (tájnyelvi), sodor, bagyulál (tájnyelvi), göngyölít

hőskor

főnév
  • fénykor, aranykor

kiált

ige
  • kiabál, kajabál (tájnyelvi), kurjant, rikkant, rikolt, sikolt, sikít, sivít, visít, rivall, rivalg (régies), dörög, ordít, üvölt, bődül, kajdász (tájnyelvi), hurít (tájnyelvi), abajg (régies), jajveszékel
  • (valamiért): követel