Szinonimaszótár

cinikus szinonimái

melléknév
  • szenvtelen, közönyös, érzéketlen, részvétlen, egykedvű, kiábrándult, kiégett, szkeptikus, hitevesztett, kétkedő, kételkedő, csúfondáros, csúfolódó, gúnyolódó
  • szemérmetlen, arcátlan, pökhendi, elvetemült

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

talpkő

főnév
  • alapkő, fundamentum

közhivatalnok

főnév
  • köztisztviselő
  • funkcionárius
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a cinikus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bujdosó

főnév
  • hontalan, hazátlan, menekült, száműzött, emigráns

beleegyezés

főnév
  • jóváhagyás, hozzájárulás, elfogadás, helybenhagyás, szentesítés, megerősítés, helyeslés, igenlés, áldás, ámen, engedélyezés, engedély, megengedés, engedelem (régies), egyetértés, konszenzus (szaknyelvi)

bedolgoz

ige
  • beledolgoz, eldolgoz, felhasznál, belevesz, belefoglal, beépít, beilleszt, beleilleszt, belesző, betold, betesz, beszúr
  • (tájnyelvi): megmunkál, megművel

aprópénz

főnév
  • apró, váltópénz, pénzérme, érme, fémpénz

cékla, céklarépa

főnév
  • vörösrépa (tájnyelvi)

csökkenés

főnév
  • mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)

koszorúslány

főnév
  • nyoszolyólány, menyasszonycimbora (tájnyelvi), druzsica (tájnyelvi), belus (tájnyelvi)

ágyaz

ige
  • megágyaz, beágyaz, beveti az ágyat, ágyat vet, ágyal (tájnyelvi), vackol (bizalmas)

daljáték

főnév
  • dalmű, dalköltemény, opera, zenedráma, musical (idegen)

ebédszünet

főnév
  • ebédidő, déli szünet, szieszta (bizalmas)

fegyver

főnév
  • támadóeszköz, védőeszköz, harceszköz, harci eszköz
  • (szleng): hímvessző, pénisz, szerszám, farok (bizalmas), műszer (szleng), fütyi (bizalmas), fütykös, fütyülő (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), lőcs (durva), fasz (durva)

elözönöl

ige
  • ellep, eláraszt
  • megszáll

cipellő

főnév
  • cipő, cipőcske, topán, topánka

brosúra

főnév
  • füzet, könyvecske, tájékoztató, prospektus, ismertető, propagandaanyag
  • röpirat, vitairat, röplap

csiger

főnév
  • vinkó, lőre (tájnyelvi), máslás (tájnyelvi), csavarinkabor (tájnyelvi), csege (tájnyelvi), bicskanyitogató (tréfás), rabvallató (tréfás), lötty, pancs

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

családnév

főnév
  • vezetéknév, családi név

beleszól

ige
  • közbeszól, közbevág, közbevet, belebeszél, közbebeszél, belekiabál, belekotyog (bizalmas), belekotnyeleskedik, belekottyant (bizalmas), belebakkant (tájnyelvi), belegalagyol (tájnyelvi), belekoffant (tájnyelvi), belepofázik (durva), beleugat (durva), belenyálaz (szleng), szavába vág, megakaszt, megszakít, félbeszakít
  • beleavatkozik, belefolyik, beleüti az orrát, beleártja magát, belekontárkodik
  • hozzászól

csízió

főnév
  • (régies): verses naptár, kalendárium
  • (tájnyelvi): jóslás, jövendőmondás
  • jóskönyv

előtör

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad