kiált szinonimái

ige
  • kiabál, kajabál (tájnyelvi), kurjant, rikkant, rikolt, sikolt, sikít, sivít, visít, rivall, rivalg (régies), dörög, ordít, üvölt, bődül, kajdász (tájnyelvi), hurít (tájnyelvi), abajg (régies), jajveszékel
  • (valamiért): követel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

terhel

ige
  • megrak, rárak, rápakol, nehezít, súlyosít
  • fáraszt, untat, igénybe vesz, háborgat, molesztál, alkalmatlankodik, szekál (bizalmas), vegzál (régies)
  • gyötör, nyugtalanít, nyom, ránehezedik, nyomaszt, zavar, (bűnnel) vádol, nem hagy nyugton, nyomasztólag hat

célkitűzés

főnév
  • cél, szándék, terv, irányvonal, vezérelv, elhatározás, előirányzat, törekvés, elgondolás, intenció (idegen), program, kívánság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiált szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

képviselő II.

főnév
  • honatya, városatya, törvényhozó, szenátor, reprezentáns, felhatalmazott, deputátus (idegen), mandatárius (idegen), ablegátus (idegen), követ, küldött, kiküldött, exponens, delegátus (idegen), szószóló, szóvivő, közvetítő, közbenjáró, prókátor (régies), ügyvivő, megbízott

irka

főnév
  • füzet
  • (szleng): írnok, aktakukac, firka, firkász (pejoratív), tintász (régies), tintanyaló (pejoratív)

immunitás

főnév
  • védettség, ellenállóképesség
  • mentesség, sérthetetlenség, kiváltság, mentelmi jog

hentesáru

főnév
  • húsáru, húsféle, hús

kétes

melléknév
  • bizonytalan, kétséges, kérdéses, enigmatikus (idegen), problematikus, ingadozó, ingatag, határozatlan, ködös, kósza
  • vitatható, homályos, zavaros, vitás, eldöntendő, kétségbevonható, obskúrus (régies)
  • gyanús, dubiózus (idegen) Sz: gyanús, mint a szegvári gúnárzsiba
  • (szleng): biszex, langyos (bizalmas), sztereó (szleng)

kisimul

ige
  • kiegyenesedik
  • kirúgja magát

szilárdság

főnév
  • keménység, stabilitás, tartósság, szoliditás, állandóság, ellenálló képesség
  • kitartás, állhatatosság, rendületlenség, rendíthetetlenség, elszántság, határozottság, vaskövetkezetesség (választékos), vasakarat

gyorsvonat

főnév
  • expresszvonat, gyors, expressz (bizalmas), bolondgőzös (tájnyelvi)

gyalogátkelőhely

főnév
  • zebra, zebrasáv (szaknyelvi)

előtör

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad

hajnalodik

ige
  • hajnallik, dereng, hasad a hajnal, pitymalodik, pitymallik (választékos), pirkad, virrad, pirkallik (tájnyelvi), pitymorodik (tájnyelvi), vidul (tájnyelvi)
  • reggeledik, világosodik, nappalodik

kitevő

főnév
  • mutató, jelző, jelzőszám, mutatószám, hatványkitevő, index, exponens (szaknyelvi)

kőműves

főnév
  • kőművesmester, építőmester, falazómunkás, mesterember, kőmíves (tájnyelvi), kőmester (tájnyelvi), pallér (régies)

megízlel

ige
  • kóstol, megkóstol, belekóstol (valamibe), kóstolgat, megpróbál, megpákosztol (tájnyelvi)
  • bekap (bizalmas)

leplez

ige
  • elleplez, palástol, kendőz, elkendőz, titkol
  • betakar, eltakar, álcáz, elrejt, elfed, eltitkol, titokban tart, rejteget, eldug, takargat, fedez, véka alá rejt, kamuflál (idegen)

kiás

ige
  • kibányász, kitermel, felszínre hoz, kitúr, kifejt, kiáskol (tájnyelvi)
  • feltár, ásatást végez, előás
  • exhumál, kihantol
  • kivés, kimetsz, kimélyít, kivág, kilapátol
  • kiváj
  • (bizalmas): előkeres, előkotor, előszed, előkapar (szleng)

kényes

melléknév
  • finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
  • prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
  • kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
  • érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
  • elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
  • rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
  • büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)

kimélyít

ige
  • kiás, kivés, kivág, kifúr, kiváj, kikotor, kikapar, kitúr, kilapátol, kivesz, kiemel
  • (vízpartot) alámos, kivölgyel (régies)
  • elmélyít, (kapcsolatot) előmozdít, elősegít, előrelendít, fejleszt, pártol, támogat, előrevisz, előretol

lelép

ige
  • leszáll, leereszkedik
  • lemér, kimér
  • (valakit): legyőz, lenulláz (szleng), leradíroz (szleng), letöröl (szleng)
  • (bizalmas): leköszön, lemond, távozik, elmegy
  • meglóg (bizalmas), dobbant (bizalmas), megpattan (bizalmas), elinal
  • disszidál

kiépít

ige
  • kibővít, kifejleszt, formál, fejleszt
  • kialakít, létrehoz, létesít
  • megszervez, megteremt

iszkol

ige
  • siet, fut, rohan, szalad, menekül, kotródik, szedi a lábát, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, pucol (szleng), tép (szleng), tűz (szleng), söpör (szleng), rongyol (szleng), húz (szleng), sprintel (szleng), skerál (szleng), kotrecel (tájnyelvi), kotringol (tájnyelvi), licel (tájnyelvi), iszkódik (tájnyelvi), meglép

kipenderít

ige
  • kiperdít, megperdít, megforgat
  • kidob, kihajít, kitesz, kivág, kirak, kivet, kilök, kiceférít (tájnyelvi), kiheppent (tájnyelvi), kikarít (tájnyelvi), kisöndörít (tájnyelvi), kiutasít, kiűz, kikerget, kiebrudal, kitúr, kicsap, kirúg, kitaszít, kizár, kitilt
  • eltávolít, elbocsát, felmond, felment, meneszt, kipaterol (bizalmas)

lép2

főnév
  • madárlép, lépvessző
  • kelepce, csapda