korhely szinonimái

melléknév, főnév
  • léha, léhűtő, dologkerülő, naplopó, semmirekellő, lump (bizalmas), züllött
  • kicsapongó, éjszakázó, mulatozó, dáridózó, tivornyázó, mulatós, dorbézoló, duhaj, részeges, részegeskedő, iszákos, italozó, alkoholista, kocsmatöltelék, szeszkazán, piás (szleng), borissza Sz: oda jár, ahol üveggel harangoznak

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

párt

főnév
  • pártszervezet
  • politikai csoport
  • fél, oldal, csoport, álláspont, tábor
  • felekezet (régies)
  • védelem, oltalom
  • (régies): pártoskodás, pártütés

éhezik

ige
  • koplal, üres a gyomra, üres a hasa, korog a gyomra, böjtöl, felkopik az álla, éhkoppon van, éheskedik (tájnyelvi), ehül (régies), nélkülöz
  • (valamire): vágyik, vágyakozik, sóvárog, eped, kíván (valamit)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivéve

határozószó
  • leszámítva, nem tekintve, nem számítva, valamin kívül, kivételével (valaminek), eltekintve (valamitől)

keresés

főnév
  • nyomozás, kutatás, keresgélés, utánajárás, fürkészés, felderítés, tudakolás
  • hajtás, hajszolás, űzés, üldözés, kergetés

kefe

főnév
  • ecselő (régies), borosta (tájnyelvi)
  • fésű
  • meszelő
  • lóvakaró
  • (szaknyelvi): kefelevonat
  • (szleng): hazugság, mellébeszélés, duma (bizalmas), rizsa (szleng), blabla (bizalmas)

iromba

melléknév
  • (tájnyelvi): kendermagos, pettyegetett, tarka, babos
  • otromba, ormótlan

komputáció

főnév
  • számítás, számvetés, számolás

kucorog

ige
  • guggol, kuporog, kuksol, csücsül, gubbaszt, meghúzza magát, zsugorog (tájnyelvi), bucorog (tájnyelvi)
  • nyomorog, szűkölködik

temperál

ige
  • mérsékel, enyhít, csökkent, tompít, visszafog, csitít, csillapít

híres I.

melléknév
  • hírneves, nevezetes, ismert, elismert, híres-neves, tekintélyes, világhírű, világhíres, jelentős, illusztris, kiváló, népszerű, beérkezett, befutott, közkedvelt, famózus (idegen), prominens (idegen), nagynevű, neves, jónevű, nagyhírű Sz: a verebek is róla csiripolnak; hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium; hét országra szól, mint a zsidó kalendárium; hét vármegyére szól; híres, mint az őri bicsak
  • (pejoratív): hírhedt, elhíresült, elhíresedett, közönséges, rossz hírű, famózus (idegen), címeres (tájnyelvi)

helytelenít

ige
  • kifogásol, nehezményez, elítél, rossz néven vesz, rosszall, furcsáll, gáncsol, kivetnivalót talál, megbélyegez, inkriminál (régies), rekriminál (szaknyelvi), reprobál (szaknyelvi), elmarasztal, hibáztat, csepül, leszól

farmer

főnév
  • telepes, gazda, parasztgazda, gazdálkodó, földműves, mezőgazdász
  • farmernadrág, jeans (idegen)

hortyog

ige
  • horkol, durmol, fűrészel (bizalmas), húzza a lóbőrt (bizalmas), horputál (tájnyelvi), horsog (tájnyelvi), hörtyög (tájnyelvi), szuszog
  • alszik

különbözet

főnév
  • különbség, differencia, eltérés
  • többletjövedelem
  • különbözeti vizsga

lelkiállapot

főnév
  • kedélyállapot, hangulat, kedv, diszpozíció (szaknyelvi)
  • közérzet

alul

határozószó
  • lent, lenn, mélyen, alant (választékos), alattka (tájnyelvi)
  • lejjebb, alább, olcsóbban, kevesebbért

momentán I.

melléknév
  • pillanatnyi, átmeneti
  • hirtelen, váratlan

meghirdet

ige
  • kihirdet, nyilvánosságra hoz, elhíresztel, közread, bejelent, kikiált, hírré tesz (régies), közhírré tesz, kikürtöl
  • felolvas, kiplakátoz, kiír, közzétesz, kitűz (választékos), felkínál

kormány

főnév
  • kormánykerék, kormánymű, kormányszerkezet, volán (idegen)
  • minisztertanács, kabinet, kormányzat
  • irányítás, hatalom, uralom

kiválaszt

ige
  • kinéz, kiszemel, kiszúr (bizalmas), kipécéz (bizalmas), kiválogat, osztályoz, szortíroz (bizalmas), szelektál, megrostál, kiszűr, kiselejtez, kimustrál, kiküszöböl, mustrál (régies)
  • kivon, ülepít (szaknyelvi), extrahál (idegen)
  • kiizzad, verejtékezik, verítékezik, gyöngyözik, szekretál (szaknyelvi)

közbevet

ige
  • megemlít, megjegyez, beszúr, betold, közbetold
  • beleszól, közbeszól, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, megszakít

megfigyelés

főnév
  • megnézés, szemügyre vétel, szemlélés, szemrevételezés, obszerváció (régies), empíria (választékos)
  • vizsgálódás, vizsgálat, búvárkodás, tanulmányozás
  • törődés, felügyelet, inspekció (idegen)

kölcsönad

ige
  • kölcsönbe ad, kölcsönt ad, kölcsönöz, hitelez, hitelbe ad, hitelt ad, hitelt nyújt, kihelyez, előlegez, hozomra ad (régies), potomra ad (régies)
  • uzsoráskodik

keserves I.

melléknév
  • elszomorító, szomorú, szontyolító (tréfás), bánatos, bús, búsító, szívre ható, leverő, sanyarú, sanyargós (tájnyelvi), bajos, keservetes (tájnyelvi), mélabús, komor, fájdalmas, siralmas, nyomorúságos, szánalmas, gyászos, jajos (régies)
  • fáradságos, kínkeserves, nehéz, verejtékes, izzadságos, fárasztó, küzdelmes, kemény, kimerítő, vesződséges, kegyetlen, zord

közönség

főnév
  • publikum, nagyközönség, nyilvánosság, jelenlevők
  • nézőközönség, nézők, nézősereg
  • olvasóközönség, olvasók

megharagít

ige
  • dühít, feldühít, dühösít, felbosszant, felmérgesít, felingerel, felbőszít, fölidegesít, megbosszant (régies), felharagít (tájnyelvi), felhergel, felhúz (bizalmas), felcukkol (szleng), felpaprikáz, kiborít (bizalmas)
  • dühbe hoz, méregbe gurít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, kihoz a béketűréséből