falás szinonimái

főnév
  • evés, lakmározás, habzsolás (pejoratív), zabálás (durva)
  • falatozás
  • falat, harapás, darabka

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rövid II.

főnév
  • rövidital, tömény, erős

stég

főnév
  • kikötőhíd, ponton (szaknyelvi), kikötőpalló, palló, hajóhíd
  • hajóállomás, kikötő
  • (szaknyelvi): űrtöltő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a falás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

érzéstelenítés

főnév
  • anesztézia, narkózis (idegen), altatás, elbódítás, elkábítás

ellankad

ige
  • elfárad, elgyengül, elpilled (tájnyelvi), elbágyad, eltikkad, kimerül, elcsügged (régies), ellanyhul (tájnyelvi), elszundikál (bizalmas), elernyed, elerőtlenedik
  • (virág): lekókad, hervadozik, fonnyad, lekonyul
  • (érdeklődés): megcsappan, lelohad

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

dohányzó

főnév
  • dohányos, cigarettázó, szivarozó, pipázó, pipás, bagós (bizalmas), bagózó (bizalmas)

exponens

főnév
  • képviselő, követ, küldött, megbízott, ügyvivő, szószóló, deputátus (idegen), ablegátus (idegen), delegátus (idegen)
  • hatványkitevő, kitevő, jelzőszám, mutatószám, index

felmenő, fölmenő II.

főnév
  • ős, előd

miszerint

kötőszó
  • hogy

cukroz

ige
  • galloz (szaknyelvi), gallizál (szaknyelvi), kandíroz (régies)
  • édesít

ad

ige
  • odaad, adogat, átad, nyújt, átnyújt, odanyújt, oszt, osztogat, juttat
  • (ruhadarabot): felad, húz (valamit valakire), ráhúz, ráad, bújtat (valamibe), belebújtat (valamibe)
  • tesz, hozzátesz, hozzáad, vegyít, hozzávegyít
  • felajánl
  • elad, árul, árusít
  • átenged, rendelkezésre bocsát, biztosít
  • szolgáltat (valamit), ellát (valamivel)
  • hagy, enged, engedélyez, (időt) kiszab
  • eredményez, létrehoz
  • terem, megterem
  • nyújt, kölcsönöz, felruház (valamivel)
  • kiad, kibocsát, (hangot) hallat
  • előad, bemutat, játszik, eljátszik
  • megjátszik, mutat, tettet
  • (összejövetelt): tart, rendez
  • (valamire): törődik (valamivel), gondja van (valamire), gondot fordít (valamire)
  • közvetít, sugároz

cseremisz

főnév, melléknév
  • mari

felsőbbség, fölsőbbs

főnév
  • vezetőség, főnökség, elöljáróság, felettes hatóság, országos főhatóság, feljebbjáró, elöljáró, uralom, hatalom, főhatalom (régies), felügyelet, ellenőrzés, kormányzás, irányítás, igazgatás, befolyás, tekintély, auktoritás (idegen)
  • fennhéjázás, gőg, büszkeség, önteltség, hivalkodás, kérkedés, dölyf, önhittség, beképzeltség, magabiztosság, elbizakodottság, presztízs (idegen)

folyás

főnév
  • menet, haladás, működés, rend
  • folyószakasz, folyamszakasz
  • meder, teknő, ár, áramlás, sodrás, áramlat
  • ér, patak
  • csurgás, csepegés, csörgedezés, patakzás, szivárgás
  • váladékozás, váladékkiválasztás (szaknyelvi), nedvezés
  • fehérfolyás

hordozható

melléknév
  • szállítható, mozgatható, vihető, fuvarozható, portábilis (idegen), transzportábilis (idegen), könnyű, utazó, kézi, sétáló (magnó)

haditudósító

főnév
  • harctéri tudósító

falka

főnév
  • csapat, sereg, csoport, nyáj, konda, csorda, raj, boly, folt (tájnyelvi)
  • tömeg, sokaság, horda (pejoratív), csürhe, csőcselék, banda

értelmiség

főnév
  • intelligencia
  • értelmesség (régies)

felesleg, fölösleg

főnév
  • többlet, maradvány, maradék, reziduum (szaknyelvi), plusz (bizalmas), tartalék, bővelkedés, fölöznek (tájnyelvi), excedens (idegen), resztli (bizalmas), szuperplusz (régies)(valaminek)

gyurma

főnév
  • plasztilin, massza, gyuradék (régies), pasztelin (tájnyelvi)

fedezet

főnév
  • kíséret, védőkíséret, eszkort (idegen), őrség
  • védelem, oltalom
  • (szaknyelvi): középpályás, half (idegen)
  • keret, alap, tartalék, készlet

elmegyógyász

főnév
  • elmeorvos, ideggyógyász, pszichiáter

felibe-harmadába

határozószó
  • elnagyoltan, nagyjában, felületesen, félbe-szerbe (tájnyelvi), átabotában (tájnyelvi)

hadbiztos

főnév
  • intendáns (választékos)