hegymászó szinonimái

főnév
  • alpinista
  • turista

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

motoros

főnév
  • motorvezető, motorkerékpáros, motorbiciklista (bizalmas)
  • járőr, motoregér (szleng)
  • motoros hajó, motorcsónak

valós

melléknév
  • valóságos, valódi, reális, tényleges, konkrét, hiteles, meglévő, élő, kézzelfogható, tárgyszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hegymászó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harcos I.

melléknév
  • harcias, harckedvelő, katonás, támadó, marcona, agresszív
  • kötekedő, civakodó, házsártos
  • kitartó, szívós, kemény, küzdő

geológus

főnév
  • (szaknyelvi): földtantudós, geológ (régies)

fülbemászó I.

melléknév
  • dallamos, melodikus, behízelgő, kellemes (zene)

felszabadít, fölszab

ige
  • megszabadít, kiszabadít, szabaddá tesz, szabadon enged, szabadon bocsát, szabadlábra helyez, kienged, elbocsát
  • felment, visszafoglal, visszahódít, visszaszerez, visszavesz
  • fölment, mentesít, megvált, kivált
  • (veszélyt) elhárít
  • egyenjogúsít, emancipál (idegen)
  • önállósít, nagykorúsít
  • (tájnyelvi): megpofoz, megver

hatványozott

melléknév
  • megnövekedett, fokozott, megsokszorozott, megemelkedett

hősköltemény

főnév
  • eposz (idegen), epopeia (idegen)
  • elbeszélő költemény

purdé

főnév
  • cigánygyerek, romagyerek, rajkó (bizalmas), purcenás (régies)
  • (jelzőként): meztelen, csupasz, ruhátlan

észok

főnév
  • bizonyíték, indok, érv, argumentum (régies)

erőfeszítés

főnév
  • erőkifejtés, erőbedobás, igyekezet, iparkodás, törekvés, erőlködés, fáradozás, fáradság, vesződés, küszködés, hajtás (bizalmas)

falka

főnév
  • csapat, sereg, csoport, nyáj, konda, csorda, raj, boly, folt (tájnyelvi)
  • tömeg, sokaság, horda (pejoratív), csürhe, csőcselék, banda

iddogál

ige
  • boroz, ivogat, iszogat, pityizál (tájnyelvi), hörpöget, kortyol, kortyolgat, poharaz, italozik, öblöget (szleng), tütükél (szleng), szörpölget

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

koravén

melléknév
  • öreges, koraérett

kevesell

ige
  • fitymál, kevésnek tart, csekélyell (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kevésre becsül, lebecsül, kicsinyel

hektikás

melléknév
  • tüdőbajos, köhögős, sorvadásos (tájnyelvi)

hányaveti

melléknév
  • nyegle, pökhendi, hetvenkedő, elbizakodott, kérkedő, hetyke, pórkevély (régies), szélhajtó (régies), markaköpi (tájnyelvi), kágyász (tájnyelvi), hincihánci (tájnyelvi), ickificki (tájnyelvi)
  • hanyag, rendetlen, kapkodó, nemtörődöm, gondatlan, tessék-lássék, összecsapott, felületes, slendrián

hóka II.

főnév
  • (lovon): csillag, hold, fehér folt

kérvény

főnév
  • folyamodvány, kérés, kérelem, igénylés, beadvány, instancia (idegen), petíció, kereset, libellus (idegen), fölterjesztés, felirat

heveder

főnév
  • szíj, szalag, kötél, öv, tartószíj, gurtni (bizalmas)
  • (szaknyelvi): gerenda, párkány, pánt, híd, pallódeszka
  • tartólemez
  • (régies): szorító, kötő, póla (régies), hasszorító, haskötő
  • hajtószíj, gépszíj, futószalag

góbé

főnév
  • székely (ember)

horpadt

melléknév
  • homorú, benyomott, behorpadt
  • kivájt, bemélyített, gödrös
  • beesett, lapos, sovány, keszeg (bizalmas), pofoncsapott (bizalmas), csikasz (tájnyelvi)

kettétörik

ige
  • széttörik, széjjeltörik, eltörik, derékba törik, kettéhasad, kettéválik