függetlenít szinonimái
ige
- felszabadít, elszakít, önállósít
- emancipál (idegen), egyenjogúsít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elszegényedik
ige
- lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
- elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)
fékez
ige
- lassít, megállít, visszafog, visszatart, zaboláz, gyeplőz (régies), kantároz (régies), eréz (régies)
- akadályoz, hátráltat, tartóztat, gátol, korlátoz
- mérsékel, enyhít, gyöngít, moderál (bizalmas), csökkent, tompít, redukál, csillapít, szelídít, leküzd
elszörnyed
ige
- megijed, elrémül, megrémül, visszahőköl, megborzad, elirtózik, elborzad, eliszonyodik, megundorodik, elretten, visszairtózik (régies), megütközik, megbotránkozik, felháborodik, szörnyülködik, elszörnyenkedik (tájnyelvi)
főzelék
főnév
- csuszpájz (bizalmas), vastagétel (tájnyelvi), ázalék (régies), mártó (tájnyelvi), mártogató (tájnyelvi), főzemény (régies)
- (tájnyelvi): (nyers) zöldség
őgyeleg
ige
- lépdegél, jár-kel, ődöng, csavarog, kóvályog, csatangol, csámborog, tekereg, kujtorog, kódorog, lődörög, sétálgat, flangál, ténfereg, lézeng, kóborol, kószál, lófrál, bolyong, kavillál (tájnyelvi), tészeleg (tájnyelvi), császkál, andalog, cselleng
elbizakodott
melléknév
- önhitt, magahitt (régies), öntelt, önelégült, hetyke, beképzelt, büszke, kevély, dölyfös, gőgös, fennhéjázó, felfuvalkodott, arrogáns, fontoskodó, pökhendi, pöffeszkedő, nagyképű, nagy a mellénye, rátarti, hányaveti, biggyedt (tájnyelvi), nyegle
elfut
ige
- elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
- (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
- (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr
gyors I.
melléknév
- azonnali, rögtöni, sürgős, operatív, mielőbbi, haladéktalan, prompt, gördülékeny, sietős, rohanó
- hirtelen, hamar, futó, röpke, odavetett
- szapora, heves, nagyfokú
harapós
melléknév
- vad, hamis
- (bizalmas): ingerlékeny, dühös, haragos, mérges, rosszkedvű, mogorva, morózus, morcos, zsörtölődő, veszekedős, kötekedő, barátságtalan, tüskés, szúrós, agresszív, epés
kebelbarát
főnév
- bizalmas, jó barát, kenyeres pajtás, testi-lelki jó barát
- cimbora, haver (bizalmas)
fohász
főnév
- ima, imádság, kérelem, kérés, folyamodás, sóhaj, kívánság
- esedezés, esdeklés, könyörgés
gonosz I.
melléknév
- rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
- aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
- pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös
idióta
melléknév
- buta, ostoba, bárgyú, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid
feldől, földől, feld
ige
- felborul, felbillen, felbukik, felfordul, eldől, ledől (farakás), elborul (tájnyelvi)
guba2
főnév
- gubacs
- bobajka (tájnyelvi)
- (szleng): pénz, zsozsó (szleng), zsozsetta (szleng), lóvé (szleng), lovetta (szleng), suska (szleng), bagó (szleng), dohány (szleng)