függés szinonimái

főnév
  • lógás, csüngés, fityegés
  • függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fuldoklik, fuldokol

ige
  • fulladozik
  • öklendezik, ökrendezik (régies)
  • bukákol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi), fullákol (tájnyelvi), ikeg (tájnyelvi)

vesepecsenye

főnév
  • bélszín, hátszín
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a függés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

folyóírás

főnév
  • kézírás

feketézés

főnév
  • kávéivás, kávézás
  • üzérkedés, nyerészkedés, csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas), kufárkodás

falfestmény

főnév
  • freskó, falkép, mennyezetfestmény

elszórakoztat

ige
  • mulattat, vidámít, földerít, nevettet

föveny, fövény

főnév
  • homok, apró kavics, füveny (tájnyelvi), sóder
  • homokos talaj
  • (régies): porond, játéktér, porzó (régies)

gyanús

melléknév
  • kétes, szuszpektus (idegen), bizonytalan, vitatható, gyanút keltő, homályos, zavaros, kusza, obskúrus (régies), kétértelmű, félreérthető, rejtelmes, rejtélyes, tréfli (szleng), megbízhatatlan, sötét

öböl

főnév
  • tengeröböl, rév, partbeszögellés, lagúna
  • üreg, öblözet

elbírál

ige
  • értékel, megítél, kritizál, kiértékel, méltat, mérlegel, revideál, felbecsül

egypár

számnév
  • pár, néhány, egynéhány, egy-kettő

bármeddig

határozószó
  • akármeddig

elfúj

ige
  • elröpít, elsodor, elvisz, elfú (régies), (szél) felkap
  • elolt
  • elmond, elszaval, elhadar, eldarál
  • elénekel, eljátszik

gyónás

főnév
  • szentgyónás, bűnvallás, bűnvallomás, fülbegyónás (régies)
  • vallomás, beismerés, nyilatkozat, konfesszió (régies)

harántsüllyedés

főnév
  • bokasüllyedés, lúdtalp (bizalmas), rucatalp (tájnyelvi)

kazán

főnév
  • tartály, üst
  • katlan
  • kazános cséplőgép, tüzesgép (tájnyelvi), gőzfazék (régies)

ihlet2

ige
  • sugall, sugalmaz, sugároz (tájnyelvi), inspirál, ösztönöz, motivál, lelkesít

függöny

főnév
  • kárpit, firhang (bizalmas), drapéria
  • (színházi) kortina (szaknyelvi), előfüggöny

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség

gondozott

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő

idézőjel

főnév
  • macskaköröm (bizalmas)

gáncsoskodik

ige
  • hibát keres, akadékoskodik, a kákán is csomót keres, akadályokat gördít az útjába (valakinek), kerékkötője (valaminek)
  • kötözködik, kötekedik, nehézségeket támaszt, aprólékoskodik, kukacoskodik, okvetetlenkedik, bakafántoskodik (régies), szarakodik (szleng)

feldob, földob

ige
  • felhajít, levegőbe dob, felvet
  • föltesz, felrak
  • (bizalmas): felvidít, felélénkít, stimulál, ösztönöz, felvillanyoz, felpezsdít, lelkesít
  • (szleng): besúg, elárul, beköp, felad, bemószerol (szleng), lebuktat (szleng)

groteszk II.

főnév
  • (betű): lineáris antikva (szaknyelvi)

igénytelen

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli