hantáz szinonimái

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kenyérpusztító

főnév
  • dologtalan, ingyenélő, naplopó, paniperda (idegen)
  • (tréfás): gyermek

nyárfa

főnév
  • nyár, jegenyefa, topolyafa, topolya
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hantáz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadtest

főnév
  • hadkar (régies), corps (régies)

föléje

határozószó
  • fölé, fölébe, rá, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

fogyaszt

ige
  • soványít, karcsúsít, vékonyít
  • fogyókúrázik, fogyózik (bizalmas), koplal, böjtöl
  • epeszt (régies), fonnyaszt (régies)
  • eszik, iszik, étkezik, falatozik, táplálkozik, elkölt (régies), bekebelez (bizalmas), kosztol (bizalmas), harap (bizalmas), pusztít, zabál (szleng), koptat (tájnyelvi), fogyajt (tájnyelvi)
  • vásárol, vesz
  • költ, konzumál (régies)
  • felhasznál, felemészt, leköt, kimerít
  • csökkent, gyengít, felőröl, ritkít, sorvaszt, apaszt

felél, fölél

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, felhasznál, hasznosít, elkölt, elapaszt, elél (tájnyelvi)
  • (régies): feléled, életre kel, magához tér

hallgatódzik, hallga

ige
  • fülel, füleit hegyezi, leselkedik
  • neszez (régies), kagylózik (szleng)
  • vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)

hígeszű

melléknév
  • hígvelejű, hebehurgya, ostoba, buta, zavart, szeleburdi, szeleverdi (tájnyelvi), könnyelmű, felelőtlen, széllelbélelt

pocskondiáz

ige
  • gyaláz, becsmérel, ócsárol, leszól, szapul (bizalmas), csepül, cikiz, szidalmaz, besároz, befeketít, mocskol (tájnyelvi), beszennyez, piszkol, dehonesztál

emse

főnév
  • nőstény disznó, anyadisznó, koca, eme (tájnyelvi), emedisznó (tájnyelvi), magló (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi)

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

boszorkányság

főnév
  • ördöngösség, boszorkaság (tájnyelvi), bűbáj, bűbájosság, varázserő, mágia, báj (régies)

értéktelen

melléknév
  • elértéktelenedett, értékét vesztett
  • hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják

hívogató II.

főnév
  • (régies): vendéghívó, vőfély
  • (régies): köszöntő

ijeszt

ige
  • rettent, riaszt, rezzent, ijesztget, megdöbbent, borzaszt, borzongat, rémisztget, rémít, rémiszt, riogat, megfélemlít, fenyeget

kitoloncol

ige
  • eltávolít, kiutasít, kitilt, kitelepít, kilakoltat, kitesz, száműz, számkivet, kizsuppol, zsuppon visz ki (régies), deportál, internál (idegen)

kegyvesztett

melléknév
  • eltaszított, kitagadott Sz: kiesett a cukorpikszisből; kihúzta maga alól a szőnyeget

hanyas, hányas

névmás
  • melyik?

had

főnév
  • katonaság, hadsereg, ármádia (régies), sereg, tábor (régies)
  • (régies): tömeg, sokaság, csőcselék
  • nagycsalád, família, nemzetség
  • háború, harc

hegycsuszamlás

főnév
  • hegyomlás, sziklaomlás, kőzetcsúszás, suvadás (szaknyelvi)

kartoték

főnév
  • iratgyűjtő
  • nyilvántartás
  • cédulakatalógus, katalóguscédula
  • kartotéklap, karton

hasít

ige
  • széthasít, felhasít, szel, metsz, vág, repeszt, szakít
  • (hullámokat, levegőt): szel
  • kivág, kitép, kihasít
  • (fájdalom): nyilallik, hasogat, szaggat

funkcionális

melléknév
  • működésbeli, működési

herkentyű

főnév
  • furcsaság, ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas), miskulancia (bizalmas), vacak, izé (bizalmas), bizbasz (durva)

kedvez

ige
  • kedvében jár, kedveskedik, megkímél
  • pártol, pártfogol, kegyel
  • előnyben részesít, elősegít, szerencséltet (régies)