hangol szinonimái

ige
  • egyeztet, beállít, hozzáigazít, koordinál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kitolódik

ige
  • későbbre kerül, eltolódik, elhalasztódik, prolongálódik, elodázódik
  • (tájnyelvi): kinyomul

szöszmötöl

ige
  • piszmog, pepecsel, babrál, tesz-vesz, tötyörészik, totojázik, möszötöl (tájnyelvi), szöszmörög (tájnyelvi), gatyázik (szleng), vakarózik, tetvészkedik (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

haderő

főnév
  • katonaság, hadsereg, fegyveres erő, honvédség

föl, fel1

határozószó
  • talpra! (bizalmas), ébresztő!

fogékonyság

főnév
  • érzékenység, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlandóság, készség, diszpozíció (szaknyelvi), tehetség, hajlam, érzék, hajlamosság, prediszpozíció (idegen), vonzódás, vonzalom, receptivitás (szaknyelvi)

felcsíp, fölcsíp

főnév
  • fölemel, felmarkol
  • felmar, felhólyagosít
  • (szleng): megismerkedik (valakivel), felszed (valakit) (bizalmas)
  • (pénzt): kap, felvesz, szerez, zsebre vág

halász

főnév
  • pákász (régies, tájnyelvi), horgász

hiányzik

ige
  • távol van, nincs jelen, abszentál (idegen), mulaszt, lóg (bizalmas), bliccel
  • iskolát kerül
  • elmarad, fennmarad, hátramarad, hibádzik, híjával van, nélkülöz, nincs
  • szükségeltetik, kifogásoltatik, kellene

pizsama

főnév
  • hálóruha
  • (szleng): rabruha, fegyencruha, zsávoly

emelvény

főnév
  • dobogó, pódium, esztrád, szószék, ambó, pulpitus (régies), piedesztál (idegen), katedra, rostrum (régies), tribün, lelátó

eltikkad

ige
  • elfárad, ellankad, elbágyad, elernyed, kitikkad (bizalmas), lekókad, elpenyhed (tájnyelvi), elgyöngül, kimerül

borotvaszappan

főnév
  • borotvahab, borotvakrém

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált

hitközség

főnév
  • gyülekezet, nyáj (választékos)

igény

főnév
  • kívánság, követelés, óhajtás, szükséglet, kívánalom, jogosultság, kereslet, kereset (szaknyelvi)

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő

kedély

főnév
  • lelkialkat, kedélyvilág, lélek, természet, hajlam
  • vérmérséklet, temperamentum, habitus (választékos)
  • hangulat, indulat, szeszély, kedv, kedélyállapot
  • jókedv, kedélyesség, derű, vidámság

hangszer

főnév
  • zeneszerszám, zeneeszköz (régies), instrumentum (régies), muzsika (tájnyelvi)

gyűrű

főnév
  • karika, acélcsat (régies)
  • bilincs, kapocs, abroncs
  • gyűrűhinta
  • hullám, csiga, lokni, göndörség
  • zártvonal, sánc

házmester

főnév
  • házfelügyelő, házgondnok
  • kapus, portás, cerberus (pejoratív)
  • fröccs

karóbab

főnév
  • karós bab, karós paszuly

harmatsúly

főnév
  • bantamsúly (szaknyelvi)

friss

melléknév
  • fürge, élénk, eleven, mozgékony, serény, sebes, gyors, fürgenc (tájnyelvi), firgenc (tájnyelvi), virgonc
  • lendületes, erőteljes, energikus, dinamikus
  • korán kelő
  • üde
  • üdítő, élénkítő, hűvös, tiszta
  • új, újdonsült, új keletű, mai, minapi, mostani, idei, korszerű, a legutóbbi, recens (idegen)
  • (növény): zsenge, fiatal
  • gyors ütemű

helytelen

melléknév
  • téves, hibás, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, fals, bal (régies)
  • illetlen, neveletlen, ízetlen, megbotránkoztató, erkölcstelen, kifogásolható, elítélendő, bántó, visszás, fonák
  • (régies): éktelen, formátlan, idomtalan, csúnya, rút
  • (régies): éretlen, idétlen, sületlen, balgatag, balyókás (tájnyelvi), dilló (tájnyelvi)

kavargás

főnév
  • forgatag, örvény
  • mozgás, forgás, gomolygás, örvénylés