fejtörés szinonimái

főnév
  • gondolkodás, töprengés, gond, gyöntölődés (tájnyelvi), észtöredelem (tájnyelvi), észtörődés (tájnyelvi), fejtöredelem (tájnyelvi), fejverés (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vakar

ige
  • kapar, vakargat, kaparász, dörgöl, körömsél (régies), bizserél (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi)
  • tisztít, csutakol

szemellenzős

melléknév
  • (sapka): ellenzős (tájnyelvi), simléderes (tájnyelvi)
  • szűk látókörű, elfogult, korlátolt, rövidlátó, begyepesedett, vaskalapos, provinciális (idegen), vidékies
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejtörés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

extrovertált

melléknév
  • nyílt, nyitott, nyíltszívű, barátságos, társasági

elődöntő

főnév
  • előmérkőzés

elköt

ige
  • elszorít
  • elold, elenged, elpányváz (tájnyelvi)
  • (szleng): ellop, elcsen, elemel, elvisz

duzzog

ige
  • neheztel, dacoskodik, durcáskodik, megorrol, orrol, truccol (bizalmas), felhúzza az orrát, dizzeg-duzzog (tájnyelvi), duzmog (tájnyelvi), pintyerget (tájnyelvi) Sz: kunkötésben van az orra; dideg-dudog, mint a vénasszony

fasor

főnév
  • sétány, sétaút, korzó, allé (régies, választékos), sétasor (régies), fasikátor (régies)

féltékeny

melléknév
  • szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)

mozog

ige
  • mocorog, izeg-mozog, fészkelődik, nyüzsög, mozgolódik, forgolódik
  • megy, halad, siet, igyekszik(szleng)
  • fut, kocog, tornászik, sportol
  • forog, kering, pörög
  • inog, ingadozik, billeg, himbálódzik, himbálózik
  • lebeg, lobog, libeg-lobog
  • (valahol): tevékenykedik, forgolódik, otthon van

csendháborítás

főnév
  • csendzavarás, lárma, zaj, zsivaj, ricsaj, zenebona, zajongás, zsibongás, ribillió, hangzavar, perpatvar, ramazúri, rendzavarás, botrány, felfordulás, veszekedés, garázdálkodás, duhajkodás, hűhó, hajcihő (bizalmas), excesszus (idegen)

csak

határozószó
  • csakis, csupán, csupáncsak, egyedül, egyesegyedül, kizárólag, kizárólagosan, egymagában, önmagában, mindössze (választékos), pusztán, összesen, száz százalékban, tisztán, csupa (tájnyelvi), csupádon (tájnyelvi), csupádon csupa (tájnyelvi)
  • hadd, bárcsak, legalább

akárcsak

kötőszó
  • szakasztott, akárha (választékos), éppen olyan
  • mint, akár

csonthártyagyulladás

főnév
  • periostitis (szaknyelvi)

fenyeget

ige
  • fenyegetődzik, fenyegetőzik, fenyít (régies), ijeszt, ráijeszt, ijesztget, riogat, rémisztget
  • sakkban tart
  • veszélyeztet, küszöbön áll, a levegőben lóg

főzet

főnév
  • forrázat, dekoktum (idegen)
  • kivonat, párlat
  • kotyvalék (pejoratív), lé

huzavona

főnév
  • halogatás, húzás-halasztás, tologatás, késedelem, tétovázás, habozás, hezitálás, teketória, gatyázás (bizalmas), ingadozás
  • hercehurca, szócséplés, bürokrácia, körülményeskedés
  • széthúzás, civódás, nézeteltérés, súrlódás, összetűzés

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

feketemustár

főnév
  • franciamustár

evezés

főnév
  • csónakázás, ladikázás
  • evezőssport

felmenő, fölmenő I.

melléknév
  • emelkedő, felszálló
  • aszcendens (idegen)

hajóhíd

főnév
  • palló, pontonhíd, kikötőhíd, stég

feledés

főnév
  • felejtés, feledékenység

előrelép

ige
  • kilép, előremegy, előrehalad, előrenyomul, előbbre jut
  • halad, fejlődik, javul

félrevezet

ige
  • megtéveszt, rászed, felültet (bizalmas), kijátszik, beugrat, becsap, megcsal, átráz (bizalmas), átejt, átver, bebolondít, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, csúffá tesz, lépre csal, bolondját járatja (valakivel), csőbe húz (szleng), tévútra visz, tévútra vezet, vakerál (szleng), hamukál (szleng), falhoz állít (szleng), becsábít (tájnyelvi), beőrjít (tájnyelvi), elragad (régies)
  • áltat, ámít, szédít (bizalmas), tévedésbe ejt Sz: az orránál fogva vezet

hálátlan

melléknév
  • háládatlan, önző
  • terméketlen, meddő, eredménytelen