bepaliz szinonimái

ige
  • becsap, rászed, átver (bizalmas), átejt (bizalmas), félrevezet
  • rávesz, rábeszél, beugraszt, megtéveszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

készültség

főnév
  • készenlét, készület
  • képzettség, felkészültség, tudás

olajozatlan

melléknév
  • akadozó, görcsös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bepaliz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beint

ige
  • behív, behí (tájnyelvi)
  • (valakinek) (szleng): elutasít Sz: elküld a fenébe (szleng); elküld a francba (szleng); elküld a pokolba; elküld melegebb éghajlatra (szleng)

anyányi

melléknév
  • kifejlett, fejlett, érett, felnőtt, eladó, anyási (tájnyelvi) Sz: eladósorban van; elbírná már az anyja kínját

állatsereglet

főnév
  • menazséria (régies), állattárlat (régies)
  • állatkiállítás, állatbemutató

beleszokik

ige
  • hozzászokik, belejön, beletanul, megbarátkozik (valamivel), begyakorol, belezökken, beletörődik, beletörik, belenyugszik, belerögzik (tájnyelvi), belegyaludik (tájnyelvi)(valamiből)(valamiből)

bombasiker

főnév
  • kasszasiker, bestseller (idegen)

kiborít

ige
  • kiönt, kibuktat, kibillent, felbillent, felborít, kidönt, kidűt (tájnyelvi), kiont (tájnyelvi)
  • (bizalmas): feldühít, felidegesít
  • felbosszant
  • (bizalmas): összeroppant

bődületes

melléknév
  • nagy, óriási, hatalmas, irdatlan, kolosszális
  • ostoba, képtelen

csaknem

határozószó
  • majdnem, jóformán, szinte, megközelítőleg, hozzávetőleg, körülbelül, kábé (bizalmas), úgyszólván, gyakorlatilag, mintegy, többé-kevésbé, közel, már-már, hajszál híján, kis híja, hogy, kis híján, kevés híja, hogy, kevés híján, majdhogynem, csakhogy nem, majd (tájnyelvi), cirka (bizalmas), usque (idegen), kvázi (bizalmas)

elpocsékol

ige
  • eltékozol, elveszteget, elherdál, elpazarol, elfecsérel, elprédál, elszór, elkótyavetyél, nyakára hág, elver, elabánol (tájnyelvi), elfecsel (tájnyelvi)

égés

főnév
  • lángolás, lobogás, izzás, oxidáció (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): tűzvész
  • veszedelem
  • (tájnyelvi): veszekedés, perpatvar
  • (szleng): kudarc, balsiker, csőd, blamázs, fölsülés, szégyen, lebőgés (szleng)

beporzás

főnév
  • pollinizáció (idegen), megtermékenyítés

begyes, bögyös

melléknév
  • (tájnyelvi): melles, kebles, telt keblű, dús keblű, nagy mellű, csecses (tájnyelvi), telt, gömbölyded
  • (tájnyelvi): rátarti, hetyke, peckes, nyalka, kevély, büszke, önérzetes, dölyfös
  • (tájnyelvi): falánk

bitó

főnév
  • bitófa, akasztófa, szégyenfa (régies)

dupla II.

főnév
  • feketekávé, fekete (bizalmas), eszpresszókávé, presszókávé, mokka (régies), mokkakávé (régies), feketeleves (tréfás)

beszerel

ige
  • beépít, behelyez, beilleszt

aranykor

főnév
  • virágkor, virágzás, fénykor, hőskor, kiteljesedés

bogár

főnév
  • (bizalmas): rovar
  • (tájnyelvi): légy
  • (tájnyelvi): méh
  • hóbort, mánia, rigolya, rögeszme, szeszély, vesszőparipa, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

édesszájú

melléknév
  • torkos, nyalánk, kapsita (tájnyelvi)