bevetés szinonimái

főnév
  • bedobás, behajítás, betaszítás
  • hadművelet, támadás, harctevékenység, akció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vérvörös

melléknév
  • vörös, vérszínű, vérpiros, lángvörös, lángszínű, rubinszínű, rubinvörös, skarlát

veszteség

főnév
  • deficit, károsodás, kár, ráfizetés, érvágás
  • csökkenés, gyengülés, fogyatkozás, hiány
  • csapás, fájdalom
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bevetés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bemocskol

ige
  • bepiszkol, összepiszkol, bekoszol, összekoszol, beszennyez, besároz
  • meggyaláz, megbecstelenít, megszeplősít (választékos), megszentségtelenít, befeketít, lábbal tipor, sárba ránt, profanizál (választékos)

ásatag

melléknév
  • ősi, ódon, ósdi, elavult, divatjamúlt, régi, régimódi, korszerűtlen, idejétmúlt, avatag, begyepesedett, avítt, özönvíz előtti
  • fosszilis

aprójószág

főnév
  • baromfi, szárnyas, háziszárnyas, aprómarha (régies), aprólék (tájnyelvi), majorság (tájnyelvi)(tájnyelvi)

beszolgáltat

ige
  • bead, lead, átad

bujdosik

ige
  • rejtőzködik, bujkál, buddog (tájnyelvi)
  • vándorol, bolyong, bujdokol (választékos), kóborol

kikészít

ige
  • előkészít, preparál
  • feldolgoz, kidolgoz, kimunkál, csiszol, marat
  • (arcot): kifest, kisminkel, kikozmetikáz, kicsinosít, kikenceficéz
  • (bizalmas): kimerít, kifáraszt, megvisel, agyonhajszol, tönkretesz, kicsinál (szleng), elver
  • helybenhagy, ellátja a baját, megver
  • (szleng): megöl, likvidál

büntető II.

főnév
  • büntetődobás, büntetőrúgás, tizenegyes

csík

főnév
  • sáv, stráf (bizalmas), pászta (tájnyelvi), örv (szaknyelvi), vonal, vonás, szalag
  • (tájnyelvi): metélt tészta, metélt, mácsik (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

ejtőzik

ige
  • (bizalmas): pihen, sziesztázik (bizalmas), lazít, emészt (szleng)

bevon

ige
  • behúz, beborít, betakar, befed, belep, ellep
  • beken, bemázol, bevakol, malteroz, összemázol, kipingál, befest, befuttat, festékez, alapoz, galvanizál (szaknyelvi), galvánoz (szaknyelvi), bekandíroz (szaknyelvi), kencéz (szaknyelvi), firniszez (szaknyelvi), eloxál (szaknyelvi)
  • levon, leereszt, bevesz
  • visszavon, visszavesz
  • beszervez, bekapcsol

bélhurut

főnév
  • hasmenés, gyomorrontás, gyomorhurut, vékonybélgyulladás (szaknyelvi), enteritis (szaknyelvi), diaré (idegen)

borostyán2

főnév
  • borostyánkő, szukcinit (idegen)

egy-kettő I.

számnév
  • egy-két, néhány, egynéhány, pár, egypár

bizalomgerjesztő

melléknév
  • bizalomkeltő, bizalomébresztő, megnyerő, szavahihető
  • hitelt érdemlő, hiteles, derék, jóravaló, bizalomra méltó

átejt

ige
  • (szleng): becsap, félrevezet, megtéveszt, beugrat, rászed, elbolondít, megcsal, megtréfál, felültet (bizalmas), bepaliz (bizalmas), átráz (bizalmas), átver (bizalmas), átvág (szleng), megetet (szleng), befírol (szleng), meghintáztat (szleng), átcsesz (szleng), átbasz (durva) Sz: a bolondját járatja (valakivel); lóvá tesz; csőbe húz (szleng); átdob a palánkon (szleng)

bölény

főnév
  • bizon (idegen), buffalo (idegen), begyend (tájnyelvi)

éj

főnév
  • éjjel, éjszaka