gyöngyike szinonimái

főnév
  • gyöngyöcske, kékgyöngyvirág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elsötétedik

ige
  • befeketedik, besötétül, elsötétül
  • (ég, idő): besötétedik, besötétül, beborul, besimul (tájnyelvi)
  • (arc): elkomorodik, elkomorul

emberszeretet

főnév
  • filantrópia (idegen), altruizmus (szaknyelvi), felebaráti szeretet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyöngyike szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

görbe II.

főnév
  • grafikon, diagram (szaknyelvi), függvénygörbe

féreg

főnév
  • pondró, kukac, élősdi, nyű (tájnyelvi), rágoly (régies)
  • (ember): szemét, mocsok, nyomorult

felszín

főnév
  • felület, külső, kéreg, szín (régies), talaj, fölep (régies), héj (régies)
  • domborzat

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

gyászkíséret

főnév
  • gyászmenet, konduktus (idegen)

harmincad

főnév
  • harmincadó (régies), trigesima (régies)

párlat

főnév
  • eszencia (idegen), kivonat, desztillátum, extraktum (régies), sűrítmény, aroma
  • borpárlat, szesz, lé (régies)

előre I.

határozószó
  • előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
  • eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)

elméleti

melléknév
  • teoretikus, akadémikus, spekulatív, absztrakt, filozofikus, intellektuális, hipotetikus, elvont, doktrinér (idegen), elvonatkoztatott, eszmei

betokosodik

ige
  • betokozódik
  • begyepesedik, elparlagiasodik, berozsdásodik

eltékozol

ige
  • elpocsékol, elveszteget, elpazarol, elfecsérel, elherdál, elszór, elhány, elver, elkótyavetyél, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elfuccsol (tájnyelvi) Sz: kidob az ablakon

hátrahagy

ige
  • hagy, hagyományoz, ráhagy, örökül hagy, testál
  • meghagy, üzen, izen (tájnyelvi)

holtvágány

főnév
  • vakvágány

kihatás

főnév
  • hatás, következmény, fejlemény, eredmény, kimenetel, okozat
  • fontosság, horderő, jelentőség, folyomány

jóság

főnév
  • alkalmasság, hasznosság, minőség, érték, becs
  • szavatosság, felhasználhatóság, fogyaszthatóság
  • jóindulat, jószívűség, jólelkűség, szívjóság, kegyesség, nyájasság, szívélyesség, irgalom, könyörületesség, jámborság, részvét, emberség
  • erkölcsösség, erény, romlatlanság, tisztaság, tisztesség, becsületesség
  • adakozás, bőkezűség, jótékonyság, támogatás, nagylelkűség, szponzorálás, mecenatúra (idegen)

gyötör

ige
  • kínoz, bánt, emészt, epeszt, esz, mardos, furdal, nyugtalanít, őröl, rág, csigáz, aggaszt, marcangol
  • zaklat, nyaggat, háborgat, piszkál, zavar, szekál (bizalmas), vegzál (régies), sarcol, sanyargat, ostoroz, megpróbál, izgat, bőszít, cincál (tájnyelvi), nyüstöl (tájnyelvi), ver, üt, sújt, nyúz, molesztál

gondterhelt, gondter

melléknév
  • gondtelt, levert, lehangolt, deprimált (idegen), aggodalmaskodó, nyugtalan, rosszkedvű, borús, felhős, komor

háló II.

főnév
  • hálószoba, hálóhelyiség, hálófülke, hálóterem, ágyasház (régies)

jellegzetes

melléknév
  • jellemző, sajátságos, sajátszerű, megkülönböztető, egyedi, egyéni, karakterisztikus, karakteres, markáns, kiemelkedő, tipikus, speciális, specifikus, reprezentatív, szimptomatikus (szaknyelvi)

hadbíró

főnév
  • auditor (régies)

figyelmeztet

ige
  • felhívja a figyelmet, figyelmébe ajánl, avizál (régies), felszólít, felhív
  • int, óva int, megint, pisszent (tájnyelvi)
  • megszid, megdorgál, megfedd, rászól, megró, rendre int, rendreutasít, megleckéztet
  • eszébe juttat, emlékeztet, emlékezetébe idéz, utal

hangzó II.

főnév
  • magánhangzó, vokális (szaknyelvi), szonáns (szaknyelvi)(szaknyelvi)

jókor

határozószó
  • időben, idejében, legjobbkor, kellőleg (régies), apropó (régies)
  • korán, idején, kelletekorán (tájnyelvi)
  • (pejoratív): későn, késve, rosszkor