gyökeredzik, gyökere szinonimái

ige
  • alapszik, alapul
  • ered, származik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

győzedelmes, győzelm

melléknév
  • győztes, diadalmas, sikeres, eredményes, nyertes, dicső, dicsőséges

utóirat

főnév
  • u. i., postscriptum (idegen), p. s., záradék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyökeredzik, gyökere szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

göndörít

ige
  • bodorít, bodrosít, felbodroz, kondorít, hullámosít, becsavar, besüt, fodorít (régies), kisüt, dauerol, berak, ondolál (szaknyelvi), göndörget (tájnyelvi)

ferde

melléknév
  • rézsútos, rézsút, lejtős, átlós, diagonális, dőlt, srég (bizalmas), görbe, harántos, harántékos (tájnyelvi), csálé, félszeg (régies), kajla (tájnyelvi), csapinós (tájnyelvi), finta (tájnyelvi), kajsza (tájnyelvi), keszegoldalas (tájnyelvi)
  • helytelen, hamis, kínos, fonák, visszás, torz, elferdített

felszentel, fölszent

ige
  • megszentel, szentesít, szentel, ordinál (idegen), felken (régies), megken, megtisztít
  • felavat

evickél

ige
  • kapálódzik, fickándozik, ficánkol, kecmereg, vergődik, kepesztet (tájnyelvi), hebickel (tájnyelvi)

gyász

főnév
  • gyászolás, gyászolkodás (tájnyelvi)
  • szomorúság, bánat, fájdalom, lesújtottság, keserűség, keserv, siratás, jajszó
  • gyászruha, gyászöltözet
  • gyászszalag
  • gyászidő, gyászév

hármas II.

főnév
  • trió, tercett (szaknyelvi)
  • (osztályzat): közepes, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)

parlagfű

főnév
  • vadkender, paradicsomgyom

előőrs

főnév
  • elővéd, előhad
  • őrjárat, járőr, őrszem, patrul (régies)
  • élcsapat, előharcos, úttörő

elmegyógyász

főnév
  • elmeorvos, ideggyógyász, pszichiáter

betilt

ige
  • (könyvet): elkoboz, indexre tesz
  • (egyesülést) feloszlat
  • feloszlat, elhallgattat, elfojt, lever, megszüntet

eltávolodik

ige
  • elkerül (valakibe), elkanyarodik, elfordul, eltér, tovaszáll
  • elidegenedik, elhidegül, elszakad, elpártol

hátrább, hátrébb

határozószó
  • hátrafelé
  • messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)

holtpont

főnév
  • nyugvópont
  • zsákutca, csőd, válság

kihasznál

ige
  • él (valamivel), felhasznál, hasznosít, utilizál (idegen), kiaknáz, javára fordít, megragad, kap az alkalmon, élvez
  • kimerít Sz: üstökén ragadja az alkalmat; él az alkalmatossággal
  • kizsákmányol, kiuzsoráz, kizsarol, lenyúz, kizsigerel, megfej, pumpol (bizalmas), leszedi a zsírját, leszedi a fölét, kiszipolyoz, élősködik (valakin), a nyakán él (valakinek), vérét szívja (valakinek), zsírján él (valakinek), a zsírján hízik (valakinek) Sz: más üszőjén szántogat; vele kapartatja ki a gesztenyét; a hátán kapaszkodik fel

jó nevű

melléknév
  • neves, híres, népszerű, kedvelt, keresett, tisztes, közismert, elismert

gyönyörködtet

ige
  • magával ragad, lenyűgöz, elvarázsol, eltölt, elbájol, élvezetet nyújt, megbabonáz, megigéz, megboszorkányoz
  • szórakoztat, mulattat, felvidít, örvendeztet
  • tetszik (valami)

gondozatlan

melléknév
  • ápolatlan, elhanyagolt, lompos, slampos, zilált, ágrólszakadt, bozontos, torzonborz, toprongyos, rendetlen, mosdatlan, szurtos, gyatra (tájnyelvi), topis (szleng), toplák (szleng)
  • ütött-kopott
  • műveletlen, gyomos

halmozódás

főnév
  • felgyülemlés, felszaporodás, tornyosulás, tezaurálás (szaknyelvi), akkumuláció (idegen)

jelképez

ige
  • jelöl, jelent, megtestesít, megszemélyesít, szimbolizál, ábrázol, példáz, mutat

hadakozik

ige
  • háborúskodik, háborúzik, hadat visel, küzd, harcol, viaskodik, tusakodik, csatáz, verekszik
  • viszálykodik, birkózik, dulakodik, vitézkedik (régies)
  • perlekedik, vitázik, veszekedik, veszekszik

figyelemre méltó

melléknév
  • jelentős, fontos, nevezetes, érdekes, számottevő

hangzatos

melléknév
  • nyomatos (régies), szózatos (régies), nagyhangú, hangos, zengzetes, zengő, csengő, érces, telt (hang), visszhangzó, rezonáló, öblös (hang)
  • tartalmatlan, dagályos (választékos), fellengzős, erőltetett, pufogó (frázis) (tájnyelvi), frázisos, tetszetős, bombasztikus

jókedv

főnév
  • vidámság, vígság, öröm, gaudium (régies), derültség, derű, elégedettség, boldogság, fidelitás (régies)
  • mulatozás, ujjongás