jókedv szinonimái

főnév
  • vidámság, vígság, öröm, gaudium (régies), derültség, derű, elégedettség, boldogság, fidelitás (régies)
  • mulatozás, ujjongás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

világi I.

melléknév
  • földi, földies, e világi
  • laikus, profán, szekuláris (idegen), civil
  • (régies): társadalmi
  • mindennapi, érzéki
  • nagyvilági
  • (szleng): nagyszerű, kitűnő, ragyogó, kiváló, oltári (szleng), baba (szleng)

elkábul

ige
  • elbódul, megrészegül, elszédül, megszédül, megmámorosodik
  • (szleng): berúg, benyakal (bizalmas), becsiccsent (bizalmas), felönt a garatra, leissza magát, megpityókosodik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jókedv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

hímnem

főnév
  • masculinum (idegen)(idegen)

hegymászó

főnév
  • alpinista
  • turista

gyors I.

melléknév
  • azonnali, rögtöni, sürgős, operatív, mielőbbi, haladéktalan, prompt, gördülékeny, sietős, rohanó
  • hirtelen, hamar, futó, röpke, odavetett
  • szapora, heves, nagyfokú

jegyespár

főnév
  • mátkapár Sz: kozmás szagúak

kémkedés

főnév
  • vizsgálódás, vizslatás, fürkészés, leselkedés, szaglászás, puhatolózás, kutakodás, kutatás, nyomozás

stóla

főnév
  • kendő, sál
  • (szleng): pénz, lóvé (szleng), bagó (szleng), suska (szleng)

forradalmasít

ige
  • átalakít, átformál, megújít

fogas1

főnév
  • ruhaakasztó, akasztó, ruhafogas, állófogas
  • vállfa
  • előszobafal
  • fogaskerekű vasút, fogaskerekű, hegyi vasút

egynéhány

névmás
  • néhány, egyik-másik, némely, egynémely, egy-kettő, egypár

függetlenség

főnév
  • szabadság, szuverenitás, önrendelkezés
  • önállóság, independencia (idegen)
  • egyedülállóság

keresett

melléknév
  • kapós (bizalmas), kelendő, kurrens, közkedvelt, közkeletű
  • felkapott (bizalmas), divatos, látogatott, frekventált
  • mesterkélt, cikornyás, ékesített, cicomás, dagályos, finomkodó, affektált, túlfinomult, erőltetett, színlelt, kiszámított, mondvacsinált, modoros, pózoló, megjátszott, csinált
  • megszolgált, megkeresett, összekeresett

kikiáltó

főnév
  • hirdető, kihirdető, rikkancs, hírhordó, hírvivő, bejelentő, előfutár, előhírnök, herold (régies), kajdász (régies)
  • (régies): hivatalnok, hivatali szolga, kisbíró (régies)

lidércnyomás

főnév
  • boszorkánynyomás
  • lidérc, aggodalom, félelem, gyötrelem, gyötrődés, szorongás

közelmúlt

főnév
  • tegnap

jólét

főnév
  • jómód, gazdagság, bőség, bővelkedés, vagyonosság, aranyélet, fényűzés, luxus, pompa
  • föllendülés, virágzás, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)
  • gondtalanság, megelégedettség, nyugalom, béke, közjó, boldogság, boldogulás, üdv
  • kényelem, komfort (bizalmas)

ismeretterjesztő

melléknév
  • tudománynépszerűsítő, felvilágosító, informatív, ismeretközlő

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

kötekedő

melléknév
  • akadékoskodó, gáncsoskodó, ingerkedő, civakodó, hepciáskodó (bizalmas), izgága, garázda, összeférhetetlen, szekánt (bizalmas), szekáns (bizalmas), házsártos, veszekedős, szurkálódó (bizalmas), zsörtölődő, bakafántos (régies)

kacifántos

melléknév
  • nyakatekert, körülményes, bonyolult, túlbonyolított, szövevényes, faramuci (bizalmas)

hív I.

melléknév
  • (régies): hű, hűséges, hívséges (régies), ragaszkodó, elmaradhatatlan, kitartó, lojális

kedvel

ige
  • szeret, szível, rokonszenvez (valakivel), szimpatizál (valakivel), vonzódik (valakihez, valamihez), kegyel (régies), favorizál, kultivál (bizalmas), komál (szleng), bír, kegymél (tájnyelvi), lelkel (tájnyelvi)

közé

határozószó
  • közéje, közbe, közibe (tájnyelvi)