evickél szinonimái

ige
  • kapálódzik, fickándozik, ficánkol, kecmereg, vergődik, kepesztet (tájnyelvi), hebickel (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bakafántos

melléknév
  • akadékoskodó, kötekedő, zsémbes, izgága, kukacos, házsártos, zsörtölődő, gáncsoskodó, szőrszálhasogató, hepciás (bizalmas), panyóka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): makacs, indulatos

bágyadt

melléknév
  • fáradt, gyönge, kimerült, lankadt, alélt, pilledt, vértelen, hervadt, beteges, kókadt, nyomott, mazna (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), gernya (tájnyelvi)
  • erőtlen (mosoly), színtelen, fakó, élettelen, halvány, elmosódott, halk, gyér, tompa (fény)
  • gyenge, harmatos, színvonaltalan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a evickél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eredményez

ige
  • okoz, hoz, hajt, megérlel, létrehoz, létesít, életre hív, magával von, vezet (valamire), előidéz, szül, előmozdít, elősegít, megveti az alapját (valaminek), kelt, kivált, támaszt

elhatalmasodik

ige
  • eluralkodik, elharapódzik, elharapózik, úrrá lesz, elterjed, elburjánzik
  • (érzés): elfog, eltölt, felerősödik, erőt vesz (valakin), úrrá lesz (valakin)

elegy

főnév
  • keverék, vegyület, vegyülék, kotyvalék (pejoratív), egyveleg, mixtúra (régies), ötvözet, kompozíció, kombináció, öntvény (régies)

diadalmenet

főnév
  • triumfus (régies)
  • diadalút

esőkabát

főnév
  • esőköpeny, anorák, viharkabát, orkánkabát (régies), orkán (régies)

felgöngyöl, fölgöngy

ige
  • felteker, felcsavar, felgombolyít, felsodor, összefon, összecsavar
  • felgöngyölít, elintéz, megold, megfejt, felderít, kiderít, kinyomoz, tisztáz, leleplez

mezőny

főnév
  • játéktér

cicoma

főnév
  • dísz, díszítés, cifraság, cafrang, ékítés, ékesség, díszítmény, ruhadísz, mütyürke, sallang, csecsebecse, cikornya, feldíszítés, pucc (bizalmas), cifrálkodás, csicsa (szleng)

butélia

főnév
  • (tájnyelvi): borosüveg, üveg, palack, butella (régies), flaskó, flaska, flakon, butykos

csapong

ige
  • cikázik, repked, repdes, repes (régies), szálldos, szállong
  • elkalandozik, eltér a tárgytól
  • (régies): kószál, kóricál, lődörög, kalandozik, koslat, csatangol, lézeng

fellendít, föllendít

ige
  • fejleszt, felvirágoztat, felemel, talpra állít, feltámaszt, feléleszt, újjáéleszt, megújít

fizetésképtelen

melléknév
  • tönkrement, bukott, csődbe ment, eladósodott, vagyonbukott (régies)

hív I.

melléknév
  • (régies): hű, hűséges, hívséges (régies), ragaszkodó, elmaradhatatlan, kitartó, lojális

gyömöszöl

ige
  • nyomkod, gyűr, présel, zsúfol, töm, nyomorít, szuszákol (régies)
  • gyúr, dögönyöz, dömöckél, csömöszöl
  • masszíroz

évszázados

melléknév
  • százéves, centenáris, szekuláris (idegen)

érdekcsoport

főnév
  • érdekszövetség, érdekközösség, klikk, brancs (bizalmas), lobby

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

fájlal

ige
  • fájdít, fájdalmat érez, fájít (tájnyelvi), sajnít (tájnyelvi), sérlel (tájnyelvi)
  • panaszkodik
  • sajnál, szomorkodik, búsul, bán, bánkódik, kesereg, sirat, gyászol, sajnálkozik (valamin)
  • rosszulesik (valakinek valami), megbántódik, neheztel, sérelmez

elken

ige
  • szétken, elmázol, elmaszatol
  • elsimít, takargat, leplez, palástol, elkendőz, eltussol, elmismásol (bizalmas), ködösít
  • (tájnyelvi): elver, megver

feled

ige
  • felejt, mellőz, hanyagol

gyors I.

melléknév
  • azonnali, rögtöni, sürgős, operatív, mielőbbi, haladéktalan, prompt, gördülékeny, sietős, rohanó
  • hirtelen, hamar, futó, röpke, odavetett
  • szapora, heves, nagyfokú