gerilla szinonimái

főnév
  • partizán, népfelkelő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ölelés

főnév
  • átölelés, átkarolás, ölelgetés
  • szeretkezés, közösülés, egyesülés
  • (régies): csókolgatás, apolgatás (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gerilla szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

furfangos

melléknév
  • ravasz, csalafinta, agyafúrt, eszefúrt (tájnyelvi), fúrteszű (régies), fineszes (szleng), furmányos, ármányos, rafinált, fifikás (bizalmas), firnyákos (szleng), fondor (régies), ármányozott (tájnyelvi), facsaratos (tájnyelvi), facsintos (tájnyelvi), fiktéros (tájnyelvi)
  • bonyolult, elmés, fortélyos, cseles, trükkös (bizalmas), fogós, ördöngös

felindulás, fölindul

főnév
  • indulat, felindultság, izgatottság, felháborodás, ingerültség, idegesség, harag, méreg, gerj (régies), nyugtalanság, feldúltság, düh, dühödtség, dühöngés, dühroham, dühkitörés, fermedés (régies), tombolás, őrjöngés
  • elérzékenyülés, meghatottság, érzelemkitörés, emóció (idegen)

felbolydul, fölbolyd

ige
  • izgalomba jön, megriad, felébred, felriad

említett

melléknév
  • mondott, fenti, előbbi, korábbi, nevezett, érintett, kérdéses

garázda II.

főnév
  • (régies): per, versengés, perlekedés, perlődés

háborodott

melléknév
  • őrült, elmebajos, bolond, zavart, bomlott, eszelős, tébolyodott
  • nyugtalan, felkavart, izgatott, zaklatott, feldúlt

összecsuk

ige
  • összezár
  • összeszorít, bezár, behuny, összenyom
  • összehajt

elhagy

ige
  • (valakit): otthagy, eltávozik (valakitől)
  • (iskolát, állást): kikerül (valahonnan), kimegy (valahonnan), eljön (valahonnan)
  • szakít (valakivel), faképnél hagy, dob (valakit) (szleng), ejt (valakit) (szleng)
  • magára hagy, sorsára hagy, cserbenhagy
  • (elhagyja magát): elhanyagolja magát
  • abbahagy, felhagy (valamivel)
  • mellőz, elmellőz, kihagy, átugrik (valamit), átsiklik (valamin)
  • elveszít, elhány, elszór
  • túljut (valamin)
  • megelőz, lehagy, maga mögé utasít, elhúz (valakitől)

eléget

ige
  • elhamvaszt, fölemészt, megemészt, elperzsel (régies), ellobbant (régies), felkojtol (tájnyelvi), felgyújt, lángra lobbant, eltüzel
  • odaéget, megéget, odakozmásít, elszenesít

békemozgalom

főnév
  • békeharc, békeoffenzíva

ellenszenv

főnév
  • antipátia, averzió (választékos), idegenkedés, ellenérzés, visszatetszés (választékos), borzadás, utálat, undor, gyűlölet, irtózás, elutasítás

hajóállomás

főnév
  • kikötő, stég

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

keresztény

melléknév
  • keresztyén, Krisztus-hívő
  • goj (pejoratív)
  • ebhitű (pejoratív), kutyahitű, gyaur
  • keresztényi, keresztyéni

irányadó

melléknév
  • mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
  • illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)

gersli

főnév
  • árpagyöngy, árpakása, gerstli
  • (szleng): pénz

frissítő II.

főnév
  • üdítőital, üdítő, innivaló
  • (régies): harapnivaló, uzsonna

gyerek, gyermek

főnév
  • gyerkőc (bizalmas), kisember, Isten áldása, csöppség, poronty (bizalmas), palánta, csemete (bizalmas), csimota (tájnyelvi), család (tájnyelvi), tacskó (bizalmas), pulya (tájnyelvi), klapec (szleng), pocok (bizalmas)
  • ivadék, utód, leszármazott, szülemény (régies), sarj, család, cseléd (régies), magzat

ingadozás

főnév
  • bizonytalankodás, bizonytalanság, habozás, tétovázás, határozatlanság, hullámzás, kétség, kiegyensúlyozatlanság, változás, kétkedés, eltérés, következetlenség, fluktuáció (idegen), labilitás (idegen), hezitálás
  • dülöngélés, tántorgás, támolygás, imbolygás
  • oszcillálás (szaknyelvi)

göböly

főnév
  • hizlalt ökör, hízómarha, sőre (tájnyelvi), csira (tájnyelvi)

felmentés, fölmentés

főnév
  • mentesítés, mentesség, diszpenzáció (idegen)
  • felmentvény
  • feloldozás, abszolúció (szaknyelvi), bűnbocsánat, megbocsátás
  • tisztázás, igazolás
  • felszabadítás, megszabadítás

gyönyörű

melléknév
  • álomszép, szépséges, elragadó, csodás, csodálatos, csodaszép, meseszép, tündérszép, világszép (tájnyelvi), ragyogó, elbűvölő, felséges, szemrevaló, pompás, remek
  • ékes, díszes

iparcikk

főnév
  • árucikk, termék, áru