gátlástalan szinonimái

melléknév
  • erkölcstelen, immorális, szabados, féktelen, szertelen, szemérmetlen, szemtelen, aljas, elvtelen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elpiszkol

ige
  • bepiszkol, bepiszkít, bemocskol, foltot ejt, beszennyez, elszennyez

áskálódik

ige
  • áskál, intrikál, fondorkodik, machinál (bizalmas), ármánykodik, ellenségeskedik, aknát ás, cselt sző, praktikál, bemárt, fűrészel (valakit), fúr (valakit) (bizalmas), mószerol, fenekedik (régies), árulkodik, rágalmaz, megrágalmaz, becsületébe gázol, vádaskodik, ráfog (valamit valakire), becsmérel, ócsárol, megszól, leszól, lepiszkol, leránt, kibeszél Sz: rakja a tüzet (vki alatt); vágja a fát (vki alatt); vermet ás (valakinek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gátlástalan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földtan

főnév
  • geológia (szaknyelvi), földtudomány

feleszmél, föleszmél

ige
  • eszméletre tér, észre jön (régies), öntudatra ébred, magához tér, felocsúdik, felébred, felneszel, felüdül (tájnyelvi)
  • megért, észbe kap, rájön (valamire)

fehérnép

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehércseléd (régies), fehérszemély (régies), vászoncseléd (régies), asszonyszemély (tájnyelvi), némber, csaj (szleng)
  • (régies): asszonyok, asszonynép (régies), szépnem (régies), a szebbik nem (bizalmas), nőstényszer (régies)

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

fülsértő

melléknév
  • fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus

gyökeredzik, gyökere

ige
  • alapszik, alapul
  • ered, származik

őrház

főnév
  • őrbódé, őrtanya
  • faköpönyeg
  • bakterház, csőszház, csőszkunyhó

éléskamra

főnév
  • kamra, éléstár, spájz (bizalmas), élelemtár, élelmiszerraktár, tárház (régies), kiskalián (tájnyelvi), kiskamra (tájnyelvi), költségkamra (tájnyelvi)

elás

ige
  • elhantol, elföldel, eltemet, elkapar, eláj (tájnyelvi), temet, elvermel, vermel
  • (elássa magát): elzárkózik, bezárkózik, begubózik, elvonul, félrevonul, eltemetkezik, penészedik (valahol)

beforr

ige
  • beforrad, összeforr, összeforrad, beheged, behegesedik, bevarasodik, begyógyul, meggyógyul, összenő, benő, bejavul (tájnyelvi), besebzik (tájnyelvi), bebőrödzik (tájnyelvi), elforrja magát (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (lekvár) megsűrűsödik, besűrűsödik

elkel

ige
  • elfogy, gazdára talál
  • szükséges, helyénvaló, kell

haddelhadd

főnév
  • szidás, verés, kikapás, nemulass, baj, szorultság, verekedés, veszekedés, perpatvar, összetűzés, összecsapás, balhé (bizalmas), bunyó (szleng)

hátgerinc

főnév
  • gerinc, gerincoszlop, gerinccsont (tájnyelvi), hátagerébe (tájnyelvi), spina dorsalis (szaknyelvi)

kényúr

főnév
  • zsarnok, despota, tirannus (régies), diktátor, autokrata, önkényúr, kiskirály

infrastruktúra

főnév
  • felszereltség, kiépítettség, háttérágazat (szaknyelvi)

gazdag II.

főnév
  • milliomos, milliárdos, sikerember, pénzember, nagymenő (szleng), tőkés, tőkepénzes, pénzeszsák

főbejárat

főnév
  • főkapu, portál (régies)

gyakorlati

melléknév
  • tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
  • alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
  • gyakorlatias, célszerű
  • gyakorló

illetlen

melléknév
  • szemérmetlen, ízetlen, ízléstelen, csúnya, obszcén, disznó, malac, sikamlós, pikáns, közönséges, szabados, trágár, ordináré, szennyes, kétértelmű, frivol, mosdatlan
  • pajkos, csintalan
  • szemtelen, pimasz, arcátlan, pórias (régies), helytelen, tisztességtelen, modortalan, neveletlen Sz: vendégségben sír; torban dalol, lagziban sír

gesztikulálás

főnév
  • gesztikuláció, hadonászás, taglejtés, mutogatás

felhoz, fölhoz

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)

gyeplő

főnév
  • hajtószár, kantárszár, póráz, szíj, fék
  • hatalom, fegyelmező erő

indokol

ige
  • megokol, megalapoz, magyarázatot ad, magyaráz, kifejt, értelmez, kellő megvilágításba helyez, alátámaszt, kimutat, bebizonyít, fényt derít (valamire), észrevételt fűz (valamihez)