elérkezik szinonimái

ige
  • (valakibe): megérkezik, eljut, odaér, elér, kilyukad, elkerül (régies)
  • eljön, elkövetkezik, bekövetkezik, felvirrad (választékos), felderül (választékos), beköszönt, ráköszönt (régies), eljő (régies)
  • (tájnyelvi): ráér, érkezése van

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vizenyő

főnév
  • ödéma (szaknyelvi)

sugalmaz

ige
  • sugall, súg, sejtet, célozgat, utal
  • inspirál, szuggerál, ihlet, ösztönöz
  • rávezet, duruzsol, rábeszél, rábír, késztet, befolyásol, tanácsol, megszab, diktál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elérkezik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyrészt

határozószó
  • egyrészről, egyfelől, részint, részben, egyrészént (tájnyelvi)

csipkerózsa

főnév
  • csipkebokor, csipkefa, vadrózsa, gyepűrózsa, ebcsipke, ebrózsa (tájnyelvi), eglantin

csavarog

ige
  • csatangol, barangol, kószál, kóborol, tekereg, bolyong, kódorog, kóricál, flangál (bizalmas), flangíroz (régies), lófrál (bizalmas), strabancol, bitangol (tájnyelvi), kórász (tájnyelvi), kujtorog, csalinkázik, bódorog (tájnyelvi), csamangol (tájnyelvi), lafancol (tájnyelvi), bumlizik (bizalmas), lötyög (bizalmas), lézeng, lóg (bizalmas), őgyeleg, ődöng, cselleng, ténfereg, csámborog, járkál, császkál, mászkál, jár-kel, kalandozik, csövezik (szleng) Sz: az utcakert sövényét fonja

bója

főnév
  • jelzőbója, világítóbója, úszó

elborzad

ige
  • megborzad, elszörnyed, eliszonyodik, elretten, égnek áll a haja, égnek mered a haja

elöljáróság

főnév
  • felsőbbség, hatóság, igazgatás, helyhatóság, önkormányzat, tanács (régies), magisztrátus (régies), prefektúra (régies)
  • vezetőség

mammutfenyő

főnév
  • óriásfenyő, ceruzafenyő, mammutfa

becses

melléknév
  • értékes, kedves, drága, megbecsült, becsben álló, becsben tartott, nagybecsű, féltve őrzött, sokra tartott, nagyra becsült
  • megbecsülhetetlen, felbecsülhetetlen
  • tisztelt, szeretett, nagyra becsült

balul

határozószó
  • rosszul, szerencsétlenül, kedvezőtlenül

belefér

ige
  • elfér, belemegy, beletér (tájnyelvi)

elrepül, elröpül

ige
  • elszáll, elröppen, szárnyra kel, elszárnyal, elhúz, elszállong, elszálldogál
  • elmúlik, eltelik, elszalad, elrohan, elillan, tovatűnik, tovaszáll (választékos), eliramlik (választékos)
  • eltűnik, elpárolog

erkölcstelenség

főnév
  • tisztességtelenség, feslettség, léhaság, ledérség, istentelenség (régies), szabadosság, szemérmetlenség, züllöttség
  • becstelenség, aljasság, romlottság, immoralitás (idegen)

gondoskodik

ige
  • eltart, ellát, istápol, segít, gyámolít, támogat, gondoz, gondját viseli, gondja van (valakire), provideál (idegen), ápol, ápolgat, táplál, törődik (valakivel), foglalkozik (valakivel), felkarol, pártfogol, szemmel tart
  • szorgoskodik, fáradozik, ügyel, vigyáz, tesz (valamiről), utánanéz, karbantart
  • felszerel, biztosít, előteremt, nyújt, szolgáltat

feltét, föltét

főnév
  • auflág (idegen), rávaló (tájnyelvi)

elesett II.

főnév
  • halott, áldozat

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

ellentámadás

főnév
  • ellenakció, ellentűz, visszavágás, ellenoffenzíva

félrevezet

ige
  • megtéveszt, rászed, felültet (bizalmas), kijátszik, beugrat, becsap, megcsal, átráz (bizalmas), átejt, átver, bebolondít, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, csúffá tesz, lépre csal, bolondját járatja (valakivel), csőbe húz (szleng), tévútra visz, tévútra vezet, vakerál (szleng), hamukál (szleng), falhoz állít (szleng), becsábít (tájnyelvi), beőrjít (tájnyelvi), elragad (régies)
  • áltat, ámít, szédít (bizalmas), tévedésbe ejt Sz: az orránál fogva vezet

elhagyatottság

főnév
  • magányosság, magány, árvaság, társtalanság, mellőzöttség
  • védtelenség, gyámoltalanság
  • sivárság, pusztaság, lakatlanság

csontváz

főnév
  • tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
  • csontrendszer, csontozat
  • (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
  • halál, kaszás

elnyomó

melléknév
  • zsarnoki, önkényuralmi, diktátori, diktatórikus, despotikus, kegyetlen, embertelen, erőszakoskodó, hatalmaskodó, basáskodó, önkényeskedő, önkényes, parancsuralmi, totalitárius (idegen), kényúri

feltankol, föltankol

ige
  • (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)