felhatalmazás, fölha szinonimái

főnév
  • meghatalmazás, megbízás, jogosultság, illetékesség, jogkör, hatáskör, jogosítvány, engedély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

testrész

főnév
  • tag, membrum (régies), rész (tájnyelvi)

propagandista

főnév
  • terjesztő, reklámember, propagátor (régies), PR-menedzser, PR-os
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhatalmazás, fölha szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fegyelmezett

melléknév
  • rendes, szófogadó, jólnevelt, összeszedett, rendezett, engedelmes, kötelességtudó

elszállásol

ige
  • elhelyez, szállást ad, hajlékot ad, befogad, bekvártélyoz (régies)

előkeres

ige
  • megkeres, előás, előhalász, előbányász, elővesz, előkotor, előkerít, felkutat

egy-más

névmás
  • egyetmás (régies), holmi, dolog, valami, egy s más

felébreszt, fölébres

ige
  • felkelt, felkölt, felver, felráz, felriaszt, felzavar, fellármáz, felijeszt, magához térít, (ágyból) kiugraszt
  • felgerjeszt, felszít, fellobbant, felgyújt, felkorbácsol

fiatalkor

főnév
  • fiatalság, ifjúkor, ifjúság, csikókor, csikóévek

nagykorúság

főnév
  • felnőttség, érettség
  • szabadság, függetlenség, önállóság

csontváz

főnév
  • tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
  • csontrendszer, csontozat
  • (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
  • halál, kaszás

cséza

főnév
  • homokfutó, utazókocsi, bricska, kabriolet (régies)

alkalmazkodóképesség

főnév
  • hajlékonyság, simulékonyság

delegál

ige
  • kirendel, kiküld, képviseltet, kijelöl, megbíz, meghatalmaz, deputál (idegen)

fogadószoba

főnév
  • társalgó, szalon, fogadóterem, vizitszoba (régies)

ganéz

ige
  • trágyáz
  • (ganétól) megtisztít, kihányja a ganét, kialmoz
  • kitakarít
  • (állat): ürít, kakál (bizalmas), fosik (durva), szarik (durva)

illedelmes

melléknév
  • illemtudó, udvarias, finom, jó magaviseletű, jólnevelt, szófogadó, előzékeny, ildomos, tisztességtudó, tisztelettudó, tapintatos, körültekintő, pallérozott

hasad

igekötő
  • szakad, reped, hasadozik, igekötő válik, szétválik, szétnyílik, szétesik, törik, foszlik, feslik, szegik (tájnyelvi), megnyílik
  • rian
  • (tájnyelvi): hajnalodik, pitymallik

felhord, fölhord

ige
  • felvisz, felcipel, felszállít
  • (festéket): felken, ráfest

favágó

főnév
  • fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
  • (régies): harkály, favágómadár

felültet, fölültet

ige
  • feltesz, felszállít, ráültet
  • becsap, rászed, lóvá tesz, lépre csal, kelepcébe csal, bolonddá tesz, félrevezet, beugrat, bepaliz (bizalmas), a bolondját járatja (valakivel), átejt (bizalmas), kijátszik (valakit), behúz a csőbe (szleng), belógat (szleng)
  • (régies): felizgat, felingerel, felzúdít, felzendít, felláraszt (régies)

hányás

főnév
  • hányadék, okádék, rókázás (bizalmas), rokokó (szleng), kis Vuk (szleng), taccs (szleng)
  • halom, kupac, rakás

felmérgesedik, fölmé

ige
  • felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, tűzbe jön, elönti a méreg, méregbe gurul, elfogja a méreg, dühbe gurul, dühbe jön, megvadul, begerjed, felháborodik, megbolondul, megmérgesedik, felpaprikázódik (bizalmas), begurul (szleng), bepörög (szleng), begőzöl (szleng), meggubolyodik (tájnyelvi) Sz: felmegy a cukra (bizalmas), felmegy a pumpája (szleng), felforr az agyvize (szleng), felkapja a vizet (szleng)

eltilt

ige
  • megtilt, tilalmaz, elparancsol (régies), eltilalmaz (tájnyelvi)

fénylik

ige
  • ragyog, csillog, csillámlik, világít, világol (régies), fényellik (régies), fényeskedik (régies), csillaglik (régies), sziporkázik, villódzik, villózik, tündököl, tündöklik, pislákol, pilácsol (tájnyelvi), glancol (tájnyelvi), sajog (régies)
  • (nap) süt
  • (arc): ragyog, sugárzik

háromdimenziós

melléknév
  • háromdimenziójú, háromkiterjedésű, térhatású, térbeli, térláttató, sztereoszkopikus (idegen)