együttes I. szinonimái

melléknév
  • összetartozó, összekapcsolt, velejáró, kapcsolt, közös, egyesült, társas, csoportos, összeállt, összesített, összetes (régies), kombinált, kollektív, kooperatív (idegen), kumulatív (idegen), korporatív (idegen), aggregált (idegen), agglomerált (idegen)
  • egybeeső, egyidejű, megegyező, szinkrón (idegen), szimultán

együttes II. szinonimái

főnév
  • csoport, csapat, team (idegen), közösség, kör, egylet, társaság, érdekszövetség, gárda (választékos), garnitúra (bizalmas), klikk (pejoratív), klub, kollektíva, brigád
  • társulat, énekkar, zenekar, kórus, ensemble (idegen), színtársulat, tánccsoport, táncegyüttes
  • komplé (idegen), ruha-összeállítás, kosztüm

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

negyedóra

főnév
  • negyed, fertály (régies), fertályóra (régies), óranegyed (régies)

esőcsatorna

főnév
  • ereszcsatorna, csatornacső, csapadékcsatorna (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a együttes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dupla II.

főnév
  • feketekávé, fekete (bizalmas), eszpresszókávé, presszókávé, mokka (régies), mokkakávé (régies), feketeleves (tréfás)

csapadékos

melléknév
  • esős, zivataros, csapadékgazdag
  • nedves

cigányút

főnév
  • hamis torok (régies), egérút (tájnyelvi), koldusút (tájnyelvi)

betű

főnév
  • írásjegy, betűjegy, betűjel, írásjel, ákombákom, szarkaláb, irkafirka, littera (idegen), graféma (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): írni-olvasni tudás
  • írásbeliség, irodalom
  • (bizalmas): hang, beszédhang

egyenként

határozószó
  • fejenként, egyénenként, személyenként, egyesével, külön-külön, tagonként, darabonként, részenként, szemenként, szálanként, részletekben, egyesleg (tájnyelvi), egyesben (tájnyelvi), egyődönként (tájnyelvi), in specie (idegen), per kopf (bizalmas), egymás után

elkísér

ige
  • követ, társul, mellészegődik, hozzászegődik, csatlakozik, gardíroz (régies)

lobogó II.

főnév
  • zászló
  • trikolór (idegen)
  • (tájnyelvi): szalag, szalagcsokor, masni (bizalmas), masli (tájnyelvi), pántlika, galand (tájnyelvi), slejfni (tájnyelvi)

ázsió

főnév
  • érték, becs
  • nimbusz, renomé
  • (szaknyelvi): felár, árfolyam, értékkülönbözet

átló

főnév
  • átmérő, átszegő, átfogó, diagonális, általmenő (régies)

beáll

ige
  • behúzódik, bemegy
  • belép, csatlakozik, munkába áll, munkát vállal, felcsap (valaminek), elszegődik, (állást) elfoglal, beszerződik, elmegy (valaminek)
  • (évszak): beköszönt, bekövetkezik, elkezdődik, megkezdődik
  • (szleng): lerészegedik, berúg, elkábul, felönt a garatra

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

elvörösödik

ige
  • elpirul, belepirul (valamibe), arcába szökik a vér, lángba borul az arca, elfutja a láng az arcát (választékos)

füzes

főnév
  • fűzfaerdő, fűzfaliget, fűzfaberek, rekettyés (tájnyelvi)

feljebbvaló, följebb

főnév
  • felettes, elöljáró, főnök, séf (szleng), góré (szleng), vezető, hivatalfő (régies), parancsnok, principális (régies)

éh II.

főnév
  • éhség, éhkopp

drótkerítés

főnév
  • sodronykerítés, drótfonatkerítés, dróthálókerítés

elfoglaltság

főnév
  • tevékenység, munka, foglalkozás, foglalatosság, dolog, teendő, tennivaló, munkálkodás, kötöttség, lekötöttség, időtöltés

felfelé, fölfelé

határozószó
  • fel, magasba, égnek, ég felé

elbágyaszt

ige
  • ellankaszt, eltikkaszt, elernyeszt, elpuhít, ellágyít, enervál (idegen), kimerít, elerőtlenít, elgyengít

cselédlány

főnév
  • szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)

elhoz

ige
  • házhoz szállít, fuvaroz
  • elnyer, megszerez, megkap

felidéz, fölidéz

ige
  • felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaidéz, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz, előás, előszed, visszahoz, feléleszt, életre kelt, evokál (idegen)
  • felemlít, szóvá tesz, felemleget