felvidít, fölvidít szinonimái

ige
  • felderít, jókedvre derít, jókedvre hangol, megnevettet, felhangol, feldob (bizalmas), felstimmol (bizalmas), felvidámít (régies) Sz: mosolyt csal az arcára

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fakít

ige
  • színtelenít, halványít, fehérít
  • koptat
  • (tájnyelvi): fakaszt

világtalan

melléknév, főnév
  • vak, megvakult, nem látó
  • sötét, éjsötét, fekete
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvidít, fölvidít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felkerül, fölkerül

ige
  • feljut, felvergődik, felküzdi magát, felverekszi magát

éppúgy

határozószó
  • éppen úgy, ugyanúgy, hasonlóképp, szintén, szintúgy, azonképp, azonképpen, csakúgy

elvetél

ige
  • abortál (szaknyelvi), elszül (tájnyelvi), halva szül (tájnyelvi)
  • elkallódik, elsikkad, füstbe megy

elfagy

ige
  • (növény): elhal, kifagy, tönkremegy, elpusztul

felszabadít, fölszab

ige
  • megszabadít, kiszabadít, szabaddá tesz, szabadon enged, szabadon bocsát, szabadlábra helyez, kienged, elbocsát
  • felment, visszafoglal, visszahódít, visszaszerez, visszavesz
  • fölment, mentesít, megvált, kivált
  • (veszélyt) elhárít
  • egyenjogúsít, emancipál (idegen)
  • önállósít, nagykorúsít
  • (tájnyelvi): megpofoz, megver

földművelés

főnév
  • földmívelés (régies), szántás-vetés, mezőgazdaság, gazdálkodás, agrárgazdaság (szaknyelvi), agronómia (szaknyelvi)

nőnem

főnév
  • szépnem, szebbik nem (bizalmas), femininum (szaknyelvi)

díjtalan

melléknév
  • ingyenes, díjmentes, térítésmentes, bérmentes, költségmentes, illetékmentes, potya (bizalmas)
  • fizetéstelen, fizetés nélküli

deficit

főnév
  • hiány, ráfizetés, veszteség, kiadástöbblet, egyenleghiány, vagyonhiány (régies), fedezethiány (régies)

aranyfedezet

főnév
  • aranyalap, aranytartalék
  • hitel, biztosíték

drótkötél

főnév
  • sodronykötél, kábel, sodrony, vezeték, huzal

furunkulus

főnév
  • kelés, kelevény (régies), mérges pattanás, fakadás (tájnyelvi), fakadék (régies)
  • karbunkulus

gürcöl

ige
  • gürizik (szleng), fáradozik, dolgozik, erőlködik, verejtékezik, küszködik, töri magát, strapálja magát (bizalmas), hajt, hajból (tájnyelvi), brusztol (szleng), lejsztol (szleng), kulizik (szleng), keccsöl (szleng), robotol (bizalmas), melózik (szleng), gályázik (szleng), güzül (szleng)

ivarzik

ige
  • párosodik, párzik
  • tüzel

hevenyében

határozószó
  • hirtelen, hirtelenében, rögtön, gyorsan, azonnal, nyomban, tüstént, forrón (régies), egyszeriben, íziben (tájnyelvi), legott (régies), sebtében, futtában, sebesen, hamar, hamarosan, hamarjában, sebbel-lobbal, hanyatt-homlok, villámgyorsan
  • elhamarkodva, hanyagul, készületlenül, ötletszerűen, rögtönözve, hevenyészve

felvirrad, fölvirrad

ige
  • megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
  • elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
  • jóra fordul

felindulás, fölindul

főnév
  • indulat, felindultság, izgatottság, felháborodás, ingerültség, idegesség, harag, méreg, gerj (régies), nyugtalanság, feldúltság, düh, dühödtség, dühöngés, dühroham, dühkitörés, fermedés (régies), tombolás, őrjöngés
  • elérzékenyülés, meghatottság, érzelemkitörés, emóció (idegen)

fogós II.

főnév
  • (tájnyelvi): fogócska

helyénvaló

melléknév
  • helyes, jogos, indokolt, megokolt, megalapozott, szükséges, értelmes, ésszerű
  • illő, odaillő, találó, idevágó, alkalmas, megfelelő
  • méltányos

fertilizál

ige
  • megtermékenyít
  • megművel, termékennyé tesz

érintkezik

ige
  • összeér, összefügg, kapcsolódik, határos, szomszédos
  • összejár (valakivel), barátkozik (valakivel), összejön (valakivel), forgolódik (vkik között), találkozik
  • (nemileg): közösül, párosodik, koitál (idegen)

forgácsfánk

főnév
  • csöröge, csörögefánk, herőce (tájnyelvi), cserefánk (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), laskafánkó (tájnyelvi)

hetes II.

főnév
  • szeptett (szaknyelvi)