arató szinonimái

főnév
  • kaszás, aratómunkás, rendvágó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kipellengérez

ige
  • megszégyenít, megbélyegez, kigúnyol, kicsúfol, kinevet, nevetségessé tesz
  • ostoroz, bírál, kifiguráz, leszól, kifogásol, rosszall, lehord (bizalmas), elítél, helytelenít
  • (régies): kirudal (régies), kivesszőz, kikorbácsol
  • pellengérhez köt, szégyenpadra állít

előbújik

ige
  • kibújik, előjön, kimászik
  • (égitest): előtűnik, feltűnik, feltetszik (régies)
  • (tojásból): kikel
  • előbukkan, napfényre kerül, napvilágra kerül, kiderül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a arató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

állítólag

határozószó
  • a hírek szerint, amint hírlik, azt mondják, azt hallani, azt csiripelik a verebek

anyagi

melléknév
  • materiális, fizikai, testi, érzéki, érzékletes, kézzelfogható, földi, világi
  • vagyoni, gazdasági, kereseti, pénzbeli, pénzügyi, financiális, pekuniáris (idegen)
  • szociális

bakancs

főnév
  • egészcipő, surranó (szleng), csizma (régies)

ízibe, íziben

határozószó
  • (tájnyelvi): azonnal, rögtön, nyomban, gyorsan, hamar, sebesen, szaporán, mindjárt, rögvest, sebtében, egykettőre, mindjárást (tájnyelvi)

barkácsol

ige
  • fabrikál, fúr-farag, eszkábál, faragcsál, farag, javít, összetákol, készít, összeállít, bütyköl (bizalmas), ezermesterkedik

bér

főnév
  • munkabér, munkadíj, fizetés, fizetség, illetmény, jövedelem, kereset, járandóság, díjazás, javadalmazás, tiszteletdíj, honorárium, zsold (szleng), hópénz (régies), gázsi (bizalmas), keresmény (régies), kommenció (régies), sallárium (régies), ángária (régies)

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

cukor

főnév
  • répacukor
  • nádméz (régies)
  • cukorka, cukkedli (régies), édesség, nyalánkság, bonbon, indiai só (régies)
  • vércukorszint
  • (szleng): kábítószer, narkó (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), fű, koksz (szleng), kokó (szleng), hó (szleng)
  • (jelzőként): cukorfalat, édes, aranyos, bájos, kedves, ennivaló (bizalmas)

archeológia

főnév
  • régészet, régiségtan

államsegély

főnév
  • állami támogatás, szubvenció (szaknyelvi), kongrua (szaknyelvi)

átruház

ige
  • ráruház, áthárít, átenged, elidegenít, átad, átír, nevére ír, hagyományoz, cedál (idegen), rátábláz (szaknyelvi), ráterhel, átörökít, testál, örökül hagy
  • elenged (követelést), lemond, felad

cikkely

főnév
  • törvénycikk, bekezdés, fejezet, szakasz, passzus (választékos), paragrafus, klauzula (szaknyelvi), artikulus (régies)
  • cikk, rész, szelet, gerezd
  • (valaminek): íze, porcikája, része

árva

melléknév, főnév
  • elárvult, árvaságra jutott, apátlan-anyátlan, lelenc, menhelyi, szülőtlen (régies), árvika (tájnyelvi), gólyaköltött
  • társtalan, magányos, elhagyatott, gazdátlan, elanyátlanodott, egyedül való
  • egyetlen egy, egy szál, egy teremtett (lélek), egy megveszekedett, egy huncut (vas, fillér)

avat

ige
  • felvesz, beiktat, (tanoncot) felszabadít, (tudományos fokozatra) promoveál (idegen)
  • átad, felavat
  • (textilneműt): beavat, áztat

civilizáció

főnév
  • kultúra, művelődés, műveltség, közműveltség
  • polgárosodás, civilizálódás, polgárosultság