ováció szinonimái

főnév
  • örömujjongás, örömrivalgás, üdvrivalgás, éljenzés, ünneplés, vivátozás, hozsanna, hozsannázás, lelkesedés, ujjongás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kötszer

főnév
  • géz, sebkötő, kötés, pólya, kötözőpólya, kötözőanyag, kötözőszer, mullpólya (szaknyelvi), tépés (régies)

leszorít

ige
  • leprésel, lenyom, lesajtol
  • lefog, rögzít
  • redukál, korlátoz, visszafog
  • (hajat): hátraszorít, lekötöz, összefog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ováció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odáz

ige
  • halaszt, halasztgat, halogat, haladékot ad, húz-halaszt, későbbre hagy, húz, felfüggeszt, kitol, hátráltat, késleltet, áttesz (időpontot)

mozgósít

ige
  • mobilizál (idegen), aktivizál (idegen), felhív (valamire), buzdít
  • behív, besoroz, verbuvál (régies), toboroz (régies), hadba hív (választékos), fegyverbe szólít, hadilábra állít

mínusz

főnév
  • mínuszjel
  • hiány, tartozás, negatívum
  • (hsz-szerűen): kivonva, levonva, leszámítva

megmozdít

ige
  • megmozgat, megemel, megindít, elmozdít, megmoccant, megpöccint (tájnyelvi), mozgat, motivál
  • buzdít, serkent, elmozdít a holtpontról

orgona2

főnév
  • orgonabokor, orgonafa, lilabodza (tájnyelvi), spanyolbodza (tájnyelvi), tengeribodza (tájnyelvi), törökbodza (tájnyelvi), szelence (tájnyelvi), siringa (régies)

pallérozatlan

melléknév
  • műveletlen, csiszolatlan, tanulatlan, iskolázatlan, képzetlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan
  • közönséges, durva, barbár, modortalan, bárdolatlan, faragatlan, bugris (durva)

lyukaszt

ige
  • átlyukaszt, átfúr, átszúr, lyukat vág, lyukajt (tájnyelvi)

lézeng

ige
  • tekereg, ténfereg, csavarog, lófrál (bizalmas), kujtorog, lebzsel, flangál, kódorog, kóborol, lődörög, kószál, teng-leng, lóg (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, bóklászik, kalangyol (tájnyelvi), bőlész (tájnyelvi), leppeng (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szédeleg, támolyog, tántorog, bukdácsol, kóvályog, botladozik, bukdosik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): rimánkodik, kunyerál

katonadolog

főnév
  • semmiség, csekélység, kicsinység, apróság
  • csapás, elemi csapás

maródi

melléknév
  • (tájnyelvi): gyengélkedő, beteg, beteges

paraszti

melléknév
  • vidéki, falusi, népi, rusztikus, póri (régies)
  • földművelő, mezőgazdasági

pojáca

főnév
  • bohóc, paprikajancsi, ripacs, komédiás, bajazzo (idegen), harlekin (választékos), pierrot (idegen), buffó
  • piperkőc, bájgúnár, ficsúr, gigerli (régies), divatbáb, jampec (régies), divatmajom, divatbolond, szépfiú, díszhím, arszlán (régies), uracs (régies), dandy (régies)

elragad

ige
  • elvisz, ellop, elrabol, elhurcol, elvesz, magával visz, elvonszol, eltulajdonít, elsajátít (szaknyelvi), elidegenít (szaknyelvi), zsákmányol, harácsol, lop, megszerez, megkaparint, hatalmába kerít, rabul ejt, birtokba vesz, eloroz (régies), eltiedel (tájnyelvi)
  • magával ragad, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, elkápráztat, elszédít (bizalmas), megnyer, megbabonáz, elbűvöl, leköt, gyönyörködtet, lenyűgöz, foglyul ejt

szatirikus I.

melléknév
  • gúnyos, gúnyoros, csúfolódó, csúfondáros, fullánkos, epés, maró, csípős, szarkasztikus

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból

óvóhely

főnév
  • bunker, légópince, légoltalmi pince, fedezék, menedékhely
  • rejtekhely

odaküld

ige
  • elküld, eljuttat, odajuttat

összeköttetés

főnév
  • kapcsolat, érintkezés, korrespondencia (idegen), kötelék, vonatkozás, viszony, kontaktus, reláció
  • ismeretség, nexus, protekció
  • csatlakozás

robotol

ige
  • gürcöl, gürizik (szleng), húzza az igát, kulizik (szleng), dolgozik, görnyedezik, görbed (választékos), fáradozik, verejtékezik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), melózik (szleng), lejsztol (szleng), brusztol (szleng), gályázik (szleng)

önsúly

főnév
  • üres súly, saját súly

mustrál

ige
  • nézeget, szemügyre vesz, vizsgálgat, szemlél, számba vesz
  • végignéz, végigmér
  • (tájnyelvi): elver, megver
  • kordában tart

összezúz

ige
  • összetör, széttör, pozdorjává tör, ízzé-porrá tör, összeroppant, összemorzsol, összeroncsol, szétroncsol, összecsomaszol (tájnyelvi)
  • megsemmisít, tönkretesz, tönkrezúz, felmorzsol

rosta

főnév
  • szita, szűrő
  • rázószekrény
  • bírálat, elbírálás, kritizálás, kritika