feltűr, föltűr szinonimái

ige
  • felhajt, visszahajt, felgyűr, felgyürköl (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyalogjáró

főnév
  • gyalogos, járókelő, pedintér (régies)
  • járda, gyalogjárda, flaszter, palló, gyalogkő, járópálya (régies), járdony (régies)

soros

melléknév
  • következő, soron következő, soron lévő
  • (szaknyelvi): főáramkörű, lépcsős (régies), kaszkád (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feltűr, föltűr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felindult, fölindult

melléknév
  • bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
  • felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)

enyhítő

melléknév
  • csökkentő, csillapító, mitigáló (idegen), kisebbítő, mérsékelő, könnyítő, mentő, segítő, orvosoló, nyugtató, analgetikus (szaknyelvi), narkotizáló (szaknyelvi)
  • eufemisztikus (idegen), szépítő

elültet

ige
  • elvet, dugványoz, elduggat, veteményez, elveteményez (tájnyelvi), palántál, elpalántol (tájnyelvi), elbököd (tájnyelvi)
  • (gondolatot, érzést): beleplántál (választékos), sugall, beolt, beleolt

élet

főnév
  • emberélet, lét, létezés, életmód, életvitel, életfolyamat, élés, fennállás
  • pályafutás, sors, életút, életpálya
  • világ
  • hatály, érvény, tartam
  • elevenség, derű, életöröm
  • megélhetés
  • (tájnyelvi): gabona, búza

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

fosztogat

ige
  • rabol, prédál, ragadoz, zsákmányol, kirámol, harácsol, lenyúz, eltulajdonít, elemel, megdézsmál, elsikkaszt, elkoboz, lefoglal, zabrál (szleng), konfiskál (régies)

nézve

névutó
  • tekintetében
  • vonatkozóan
  • szempontjából, számára

diagnózis

főnév
  • kórmeghatározás, kórmegállapítás, kórjelzés, kórisme

dália

főnév
  • krumplirózsa, georgína (szaknyelvi)

apró I.

melléknév
  • aprócska, csöppnyi, kis, kicsi, kicsiny, kicsike, parány, kisded (régies), pici, picike, piciny, icipici, picuri, picurka, icurka-picurka, incifinci, parányi, pinduri, pindurka, pirinyó, csepp, cseppnyi, pöttöm, törpe, öklömnyi, körömnyi, körömfeketényi, mákszemnyi, miniatűr, mikroszkopikus, aprószerű (tájnyelvi), csiripcsup (tájnyelvi), mikimáki (tájnyelvi)
  • apró-cseprő, csekély, jelentéktelen, lényegtelen, szóra sem érdemes, csip-csup, dibdáb, bagatell, elhanyagolható, mellékes, pitiáner (bizalmas), piti (bizalmas)

dörgölődzik, dörgölő

ige
  • (bizalmas): törleszkedik, hízelkedik, hízeleg, helyezkedik, sündörög (valaki körül), búj (valakit), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), gazsulál (szleng), stréberkedik (bizalmas), pedálozik (szleng), behízelgi magát, kegyeibe férkőzik (valakinek), hajt (szleng), kendőzködik (tájnyelvi)

fúj

ige
  • liheg, fújtat, szuszog
  • lehel, hujákol (tájnyelvi)
  • játszik, megszólaltat
  • énekel, dalol
  • mérgelődik, dohog, döhög (régies), neheztel, haragszik
  • áramlik, lengedez, zúg, búg, süvít

grund

főnév
  • (bizalmas): telek, tér

istentelen

melléknév
  • istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
  • gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
  • haszontalan, pajkos
  • szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis

herceg

főnév
  • princ (régies), dux (idegen), országnagy (régies), (orosz) knyáz
  • (királyi herceg): trónörökös, koronaherceg, királyfi (bizalmas), (spanyol, portugál) infáns

felül, fölül1

ige
  • ráül, feltelepedik, feltelepszik, felkuporodik
  • felszáll (járműre)
  • elhisz, beugrik, bedől, lépre megy, bekapja a horgot (bizalmas), bekapja a legyet (bizalmas)

felhalmozódás, fölha

főnév
  • felgyülemlés, sokasodás, lerakódás, összetorlódás, megszaporodás, felszaporodás, tömörülés, összeállás, összehordás, akkumuláció (idegen), konglomeráció (idegen), tezaurálás (szaknyelvi)

fogas1

főnév
  • ruhaakasztó, akasztó, ruhafogas, állófogas
  • vállfa
  • előszobafal
  • fogaskerekű vasút, fogaskerekű, hegyi vasút

heg

főnév
  • hegedés, var, sebhely, forradás, forradat (régies), forrács (tájnyelvi)

fénykor

főnév
  • virágkor, aranykor, hőskor, virágzás, kiteljesedés

erdősítés

főnév
  • fásítás, fatelepítés, erdőtelepítés, erdőművelés

folyósít

ige
  • kiutal, fizet, teljesít, kielégít, engedményez, juttat

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)