enyhítő szinonimái

melléknév
  • csökkentő, csillapító, mitigáló (idegen), kisebbítő, mérsékelő, könnyítő, mentő, segítő, orvosoló, nyugtató, analgetikus (szaknyelvi), narkotizáló (szaknyelvi)
  • eufemisztikus (idegen), szépítő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aggkor

főnév
  • aggság, öregkor, vénség, öregség, tisztes kor, hajlott kor, élemedett kor, előrehaladott kor

beleszeret

ige
  • beleszerelmesedik, szerelmes lesz (valakibe), szerelemre lobban, szerelemre gyúl (választékos), rabul ejti a szívét (valakinek) (választékos), belebolondul, lángra lobban (valaki iránt), belehabarodik, belegabalyodik (bizalmas), belepistul (bizalmas), belegárgyul (bizalmas), beleszédül (bizalmas), szívről esik neki, belezuhan (bizalmas), beleesik (bizalmas), belezúg (bizalmas), belebojtorodik (tájnyelvi), belekozmásodik (tájnyelvi), belebodajkózik (tájnyelvi), belebomlik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a enyhítő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elszólás

főnév
  • botlás, nyelvbotlás, baki (bizalmas)

éj

főnév
  • éjjel, éjszaka

egy I.

számnév
  • egyetlen, egyetlenegy

csiszár

főnév
  • lócsiszár, lókereskedő, lókupec, kupec
  • lótolvaj
  • (régies): kardkészítő, kardcsiszoló

elzavar

ige
  • elkerget, elűz, elüldöz, elijeszt, kiűz, kidob, elküld, elhesseget, elriaszt, elhajt (tájnyelvi), elrezzent (tájnyelvi), elzargat (tájnyelvi), (madarakat) szétrebbent, elmar, száműz, számkivet, számkiűz (régies)

falatozó

főnév
  • büfé, büfögő (szleng), bisztró, bár, salátabár, étkező, étkezde, vendéglő, gyorsbüfé, önkiszolgáló, étterem

megújul

ige
  • megújhodik, felújul
  • megfiatalodik, felfrissül, felüdül, regenerálódik
  • újjáalakul, újjászületik, újjáéled, föllendül
  • kiújul, feléled, megismétlődik, újrakezdődik

borzas

melléknév
  • fésületlen, kócos, loboncos, felborzolt, torzonborz, bozontos, kusza, kuszált, boglyas, gubancos, bongyor (régies), kosztros (tájnyelvi), zilált, boncos (tájnyelvi), csapzott, bozdor (tájnyelvi), gyopár (tájnyelvi)

bogos

melléknév
  • (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
  • (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes

butít

ige
  • eltompít, hülyít (bizalmas)
  • kábít

fegyelmi

főnév
  • büntetés, szankció, számonkérés, sedes (régies)

felserdül, fölserdül

ige
  • felnő, felcseperedik, felnevelkedik, feliperedik (tájnyelvi), felgyarapodik (tájnyelvi), huzalkodik (régies), kifejlődik, kivirul, megérik

haver

főnév
  • (bizalmas): pajtás, cimbora, barát, kebelbarát, koma (tájnyelvi), pajti (bizalmas), öcskös (bizalmas), testvér (bizalmas)
  • cinkos, bűntárs

glazúr

főnév
  • máz, bevonat, üvegmáz, fénymáz, zománc
  • cukormáz
  • (bizalmas): seb, sérülés

épelméjű

melléknév, főnév
  • épeszű, normális, beszámítható, józan, komplett (bizalmas), értelmes

elsüllyeszt

ige
  • meglékel, megfúr, elmerít, alámerít, bemárt, lebuktat, alábuktat, lenyom
  • eltüntet, megsemmisít, elnyel, elsikkaszt, eltemet

étet

ige
  • mérgez, megmérgez
  • marat
  • (tájnyelvi): etet, táplál

genealógia

főnév
  • származástan
  • családfa, leszármazási rend

érez

ige
  • érzékel, felfog, tapasztal, észlel, észrevesz
  • átél
  • sejt, hisz, vél, alít (régies), gyanít, lát, minősít, megsejt, megszimatol, sejdít, orront (régies)

elavul

ige
  • beporosodik, elkopik, kimegy a divatból, elrégiesedik

ezred2

főnév
  • évezred

gigantikus

melléknév
  • hatalmas, óriási, nagyszabású, grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), emberfeletti, monumentális, mamut-, roppant, mérhetetlen, eget verő, irdatlan, horribilis