diagnózis szinonimái

főnév
  • kórmeghatározás, kórmegállapítás, kórjelzés, kórisme

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

borzasztóan

határozószó
  • nagyon, rendkívül, módfelett, szerfelett, felettébb (választékos), irtón, rettentően, átkozottul, irtózatosan, rémségesen, szörnyen, megdöbbentően, roppantul, rettenetesen, kutyául, iszonyúan, fenemód, kegyetlenül, szörnyűségesen, embertelenül, félelmetesen, szörnyűmód, rém (bizalmas), marhamód, pokolian (bizalmas)

monokli

főnév
  • (régies): félszemüveg, cvikker, lornyon (régies)
  • (bizalmas): véraláfutás (szem körül)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a diagnózis szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csődör

főnév
  • ló, mén, ménló, fedezőmén, tenyészmén, monyas (tájnyelvi)
  • (szleng): szexpartner, bika, nagy kan, hatlövetű (tréfás), szexkombájn (tréfás)

borzas

melléknév
  • fésületlen, kócos, loboncos, felborzolt, torzonborz, bozontos, kusza, kuszált, boglyas, gubancos, bongyor (régies), kosztros (tájnyelvi), zilált, boncos (tájnyelvi), csapzott, bozdor (tájnyelvi), gyopár (tájnyelvi)

bocsánatkérés

főnév
  • mentegetődzés, mentegetőzés, megkövetés

becsvágy

főnév
  • dicsőségvágy, dicsvágy, nagyravágyás, igyekezet, igyekvés, törekvés, ambíció, velleitás (idegen), nagyralátás (régies)

degradál

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

lazul

ige
  • tágul, lazodik (tájnyelvi)
  • gyengül, oldódik, enged
  • (szleng): pihen, lazít

anya

főnév
  • édesanya, szülőanya (választékos), anyu, anyuka, anyuci, anyus, mama, mamika, mami (bizalmas), muter (szleng), mamus, mamuska, mamóka, szüle (tájnyelvi), anyámasszony (tájnyelvi), anyika (tájnyelvi), családanya

állomás

főnév
  • megálló, megállóhely, pályaudvar, vasútállomás, stáció (régies)
  • telep, támaszpont, poszt, őrhely
  • állomáshely

árul

ige
  • árusít, áruba bocsát, ad, elad, forgalmaz, forgalomba hoz, kínál, megvételre kínál, értékesít, kereskedik (valamivel), mér

ekevas

főnév
  • laposvas, szántóvas (régies), csoroszlya (tájnyelvi)

ellenérték

főnév
  • ár, térítés, ellenszolgáltatás

fiatalember

főnév
  • ifjú, ifjonc, fiú, legény, siheder, suhanc, gyerekember, fiatalúr, fickó, fickólegény (tájnyelvi), finak (tájnyelvi)

evolúció

főnév
  • fejlődés, kialakulás, törzsfejlődés

dicsér

ige
  • méltányol, elismer, méltat, bókol, hízeleg, dicsőít, dicshimnuszokat zeng, a dicséretét zengi (valakinek), magasztal, istenít, rajong (valakiért), áradozik, lelkesedik (valakiről), glorifikál (választékos), tömjénez Sz: ódákat zeng (valakiről); babért fon a homlokára (választékos)(szleng)

csonka

melléknév
  • megcsonkított, csonkolt, csonkult, amputált (szaknyelvi), kacska (tájnyelvi)
  • rokkant, nyomorék, mozgássérült, csonkabonka (tájnyelvi)
  • hiányos, befejezetlen, félbemaradt, tökéletlen, csorba (tájnyelvi)

dzsungel

főnév
  • őserdő, esőerdő, rengeteg
  • zűrzavar, kuszaság, összevisszaság, tömkeleg, dzsumbuj (bizalmas)

eszik

ige
  • étkezik, táplálkozik, fogyaszt, táplálékot vesz magához, fal, harap, rágcsál, falatozik, eszeget, csipeget, eddegél, majszol, hamizik (bizalmas), hamikál (bizalmas), kóstol, ízlel, kajál (szleng), kajol (szleng), moslékol (tájnyelvi), pakol (bizalmas), burkol (szleng), abrakol (szleng), legel, csócsál (bizalmas), flammol (szleng), silózik (szleng), halózik (szleng), lakmározik, zabál (szleng), torkoskodik, falánkol (tájnyelvi), tömi a fejét, tömi magát, tömi a majmot, tömi az iszákot, tömi a véknyát, bevág (bizalmas), beporszívóz (szleng), pofáz (durva), habzsol, kosztol (bizalmas), kosztolódik (tájnyelvi), papizik, nyámmog Sz: a gallérja mögé hányja az ételt; orra alá hányja az ételt

dívik

ige
  • divatozik, divatban van, szokásban van, járja, járatos, díszlik (tájnyelvi)

bőséges

melléknév
  • kiadós, gazdag, tartalmas, fényűző, burjánzó, dús, dúslakodó (választékos), pazar, luxusos (régies), lukulluszi (lakoma), túláradó, busás, jókora, dusás (tájnyelvi), opulens (régies)
  • részletes, alapos, kimerítő

egyben

határozószó
  • egészben, osztatlanul
  • (régies): nyomban, rögtön, tüstént, legott (régies), íziben (tájnyelvi), mindjárt, azonnal, egyszeriben
  • együtt, egyúttal, egyszersmind, ugyanakkor, egyidejűleg

evégett

határozószó
  • evégből, ezért, evégre
  • emiatt, ez okból